de ott van a régi megrökönyödés biológia órákról:
a törzsfejl?dés során megtörtént az ?sszáj – száj csere…
SZELLEMIB?L A FÖLDI
Régi versek dicsérete
Amikor ezt meg ezt írtam,
Nagyon akartam, nagyon éreztem,
Ezért er?sen írtam le, amit nem
Mertem volna azt megel?z?en.
Kés?bb, amikor el?vettem versem,
Észrevettem: megdajkálta az id?,
Szarvacskáit letörögette, karmát
Megvagdalta, ne legyen önveszélyes.
Hadd szerethesse a verset, akib?l;
Anya is gyermekét, mert rá emlékeztet,
Nem a fájdalmat hívja el? benne,
Mi kísérte csupán, de nem az üzenet.
Vannak a szavak, miket körülölel az ember,
Akár a beleket, miket titkolunk,
De végül, akkor, már, úgyse lehet.
Íme a vers, amit írtam: lehetne
Szonett vagy szabadabb, mondjuk: korszer?bb,
Mivel két világot vet össze – száj
És ?sszáj között bizonyosság – volt csere,
És étek után és ürítést követ?en
Oly gyakran van szükség papírra.
A tisztaság és komfortérzet okán
Mennyi papír telít?dik, s hol van
Rajtuk a sok gond, gondolat, s hova jut.
Legutóbbi módosítás: 2008.11.29. @ 09:13 :: Petz György