Szendrői Csaba : látvány vágóhíd

 

megnyitottunk, és láss csodát

a lakomán a komád

egy rakomány tokányt

okádott a tokámra.

 

Üdvrivalgás!! az üvegen

süvegel a szünettel

üzentem hogy várja

a vért a világ

a világ vélt imádattal

hibáztatja a hajó tatján

Tatjána tüntet

a h?t?b?l mégis

sült disznób?rt

zabál ez a hibás liba

a galibát hisztibe ömleszti

én Krisztián a burleszk-i

poénnal a pennámmal

a pudvás Dunába döntöm

az öntörvény? operat?r

kezében az opera t?rrel

(klasszikus szerszám)

százszámra suhint de sután

mert a tahó Taoista tündér

a térdével tudja tarkón

a szarkomából azóta is

felépülne, de ha a szemébe

mondanám,

isten ugyse

felképülne’

 

na és a sajtó

bokréta bankó és

máris Bankokból Benk?vel

bitang buta béta büntivel’

bántja a buksit meg imádja

mert ? a megGy?z? többséggel szemben

mégis a legy?z? kissebség

ki hitte volna?

 

Hogy ennyi akol van

mégis mindnek feszül a fala

a félesz? falloszok

félig elt?nt eposzok

posványába sülyedve

monologizálnak egy

dialógikus világban.

 

 

 

Imádom! Ez a világ

a hibás narrációival

cián helyett cionista

cuclit cuppog a célvonalon

cövekelve (várom a végét)

és akkor kurjongató

kérges kez? magyarok

csapkodó kezekkel

kazán kínzóhoz közeli

kozák kézel?vel

csúzlijukat húzogatják

miközben én

hizlalom a disznót

a látvány vágóhídhoz

 

MERT NEKEM ELVEIM VANNAK

 

s ezen megfontolásból

fonott kalácsot

és matyós kulacsot

bilincselek a kilincsemre

(ki lincsel meg?)

és hogy elüssem

komédiám okozta keléseket

David Lynch Mullholland Drive-ján

flashelek a friss fület

meg asszony eszegeti

a Keszthelyi kúriám

meleg teraszán.

 

Ez a szám mentes lesz minden

hentes hecct?l

ett?l kezdve a jazzt?l edzve

vesszük a keszty?t

kezünk ügyében

kígyób?r kantárral

lovagolljuk meg a lovagtól

elhappolt happy hippo-t

a h?vös hintóban meg

underground hiphop-ra

hoppázni tanul a

hathónapos

megváltó

meglásd jó lesz

csak ha hó lesz

akkor fenyeget minket

a pálesz majd mindent

bepótol a behódolt

banditák meg

betonból faragnak

bérért virágot

a kilátót meg

kilátástalanná tesszük

el vesszük

a kilátást, mert

azok éljenek boldogan

akik tudják élvezni

a szabadságot

a szabad szem

kisebb sz?külésével

az egyetemben is

és persze a f?iskolákkal

egyetemben

 

Vegyétek hát szórom

a szívem szilánkjait széjjel

a sz?röm sz?rén szálán

felszívódott

már megint a rossz bárba

béreltem b?rbútort

magamnak alig hat

a cigarettám

azért egy kis tücsök

a fülembe cicereg-tán

pityereg már

pátyolgatom

gondolatban

gótikus templomokat

rajzolok a halk homok

meg folyik ki a totemem orrán

ilyen az én kis homokórám.

 

végezetül bezárom a vérbárom

bár vár még pár barom

kiszórom a maradék

nyers nyuszt nyárs pácomat

aztán reggelig esdekelek

hogy ne látogasson meg az ANTSZ

mert a hívatlan vendég gyakran

álszenté tesz.

 

Legutóbbi módosítás: 2008.11.19. @ 20:08 :: Szendrői Csaba
Szerző Szendrői Csaba 262 Írás
Csendben akarok lenni, de csak beszélek, néha beszélni akarok, olyankor hallgat a lélek, néha tekerem a szót is, néha csak elszívom a mondókám, néha csak gitározom az izomrostjaimon, olykor kísérem is gordonkán...