(Reményik Sándor)
Egy amerikai filmben láttam egyszer, hogy egy lány megcsókolt egy fiút karácsony táján az ajtó fölé rakott fagyöngy alatt és a végén happy end lett, ? lett a fiú felesége. Egyszer csak úgy, poénból vettem karácsony tájékán egy csokor fagyöngyöt, fellógattam az ajtó fölé, majd amikor a kedvesem és egyben kiszemelt áldozatom, hazaért a munkából, megcsókoltam alatta. Nálam bejött a régi babona, s ? lett a férjem. De vajon honnan ered ez a hagyomány?
Az él?sköd?k közül talán a fagyöngy az egyetlen, amelyet nagyra tartanak, s különösen karácsony táján kedvelt mindmáig. A fagyöngy ?sid?kt?l kezdve ugyanis gyógynövénynek számít, s a bel?le nyert hatóanyagokat egyebek között rákos betegségek kezelésére is használják, továbbá hatásosnak tartják a reuma és a magas vérnyomás ellen.
A fagyöngy alatti csókolózást valójában vitatják, hogy honnan ered.A fagyöngy már az ógermán mitológiában is el?fordult. Odin isten és Frigg istennõ gyermeke, Balder nagyjából úgy járt, mint Achilles a sarkával: Frigg minden áldott teremtménnyel megígértette, hogy nem bántják majd fiát, ám a fagyöngy észrevétlen megbújt, és kimaradt az ígérgetésb?l.
Észrevette ezt a mulasztást Loki, az ártó isten, aki szeretett gonoszságokat m?velni. A Valhallában tartott isteni mulatságra egyszer beállított õ is, és míg a sebezhetetlen Baldert a tréfából kil?tt nyilak egyike sem sebesítette meg, Loki egy fagyöngyb?l készített nyilat adott át a vak Hödnek, aki azzal meg is ölte a daliát. A többi istenek nagyon megharagudtak a fagyöngyre, és megengedték Balder anyjának, hogy tegyen vele, amit csak akar. Frigg azonban nem bántotta a növényt, hanem a szeretet jelképévé tette, és azt kívánta, hogy akik alatta állnak meg, csókolják meg egymást, kifejezve a szeretetet és a megbocsátást.
De a kelta népek is az egyik leger?sebb hatású varázsnövénynek tartják a fagyöngyöt, melynek örökzöld levelében az isteni eredet? hallhatatlanság lakozik, s ezért lett ez a druidák legfontosabb orvossága. A kelta hagyomány szerint egy zivatarban Taranis, a mennydörgés istene varázsolta egy villámcsapással a tölgyfalombok közé. Sok helyütt ma is a plafonra akasztják azért, hogy védekezzenek a villámcsapás ellen. Többen a gazdagság forrásának is tartják.
Az ajtókra er?sített örökzöld koszorú, hagyományát a skandináv telepesek vitték magukkal az Újvilágba és innen terjedt el világszerte. Észak-Európa népei december közepén a termés betakarításának végét ünnepelték nagy lakomával és a ház feldíszítésével. Azért akasztottak fagyöngyöt és zöld gallyat az ajtajuk fölé, hogy kiengeszteljék az erd?k szellemeit.
A kelta és teuton törzsek papjai szerint a fagyöngy szent, ezért amulettként adták az emberek kezébe.
Egy középkori hiedelem szerint pedig a fagyöngy el?zi a boszorkányokat. A fagyöngy tehát különleges helyet foglal el a koszorúfonásra használatos örökzöldek között – bár pogány köt?dése miatt a katolikus egyház nem nagyon kedvelte, templomot nemigen díszítenek ma sem fagyönggyel.Bár hosszas kutakodásunk alatt tehát nem találtunk biztos magyarázatot a fagyöngy eredetére, egy azonban biztos: fiúk, lányok, szabad a csók!
Már ?seink is felfigyeltek erre a fák tetején él?, titokzatos növényre. Különlegességeknek hála, gyorsan elterjedt róla, hogy varázser? rejt?zik benne: hitték, hogy megvéd a t?zt?l, a rossz szellemekt?l, ezért a ház falára akasztották és az ajándékba kapott fagyöngyöt ugyanolyan szerencsehozónak tartották, mint a négylevel? lóherét, vagy a lópatkót.
A britanniai kelta druidák számára – helló Asterix 🙂 – a fagyöngy volt a növények legszentebbike. Az istenek jelét látták benne, akik ezúton intették arra az embereket, hogy ?k még a fákban is jelen valók. Éppen ezért csak istentisztelet keretében és arany késsel vágtak bel?le, odafigyelve, hogy nehogy a földre essen. A fagyöngyöt ezután egyrészt szétosztották, hogy a házak ajtaja fölé akasztva védje az ott él?ket, másrészt a mindenféle bajra hatásosnak hitt varázsitaluk elengedhetetlen hozzávalója volt.
A középkorban a fagyöngy a legfontosabb gyógynövények közé tartozott és gyógyító erejét a modern kutatások is igazolják: hatásosnak bizonyult több betegség kezelésében is, és így számos gyógyszer és gyógyhatású készítmény alapanyagai között szerepel.
A fagyöngy egyébként nagyon lassan n?: mintegy 5 év kell ahhoz, hogy el?ször virágozzon, és egy 50 cm átmér?j? példány kb. 30 éves lehet!
Reményik Sándor
Ha könny a gyöngy:
A fagyöngyök az erd? könnyei,
Parányi könnyek, mozdulatlanok,
Fák sudarára fagyott sóhajok,
Az erd? gyöngybefagyott bánata,
Él?sköd?k, mint minden bánat,
Amely az élet üterére támad
És lassan, észrevétlen
Felszürcsöli vérét a büszke fáknak.
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:35 :: H.Pulai Éva
