A France 2 francia közszolgálati televízió híradójának beszámolója szerint az alig látható rajzokat akkor vette észre a Louvre egyik muzeológusa Leonardo da Vinci festményének hátoldalán, amikor azt egy laboratóriumi vizsgálat miatt leemelték a helyér?l. Amit ? egy lófejnek és egy koponyarészletnek vélt látni, arról jelenlév? kollegái el?ször úgy gondolták, hogy csak piszokfoltok.
Az infravörös vizsgálat azonban igazolta a muzeológust, s?t egy harmadik, szabad szemmel nem látható rajzot is kimutatott. Ezen az alig 15 centiméteres képen a báránnyal játszó gyermek Jézus fels?teste látható. Ez utóbbi rajz hozható egyértelm?en összefüggésbe a festményen magán is megjelen? kisdeddel és báránnyal.
Vincent Pomarede, a Louvre f?muzeológusa szerint a rajzok egyértelm?en Leonardo da Vinci stílusában készültek, de hogy tényleg a mester készítette-e ?ket, arra majd csak alaposabb vizsgálatok után lehet biztos választ adni.
A Louvre szerint mindenképpen kivételes felfedezésr?l van szó, mert festmények hátoldalán nagyon ritkán szoktak rajzokat találni. Leonardo da Vinci esetében pedig még soha nem fordult el?.
Forrás: prae.hu
Leonardo Da Vinci a legnagyobb zsenije, a zsenik legnagyobb korának a reneszánsznak.
A magányos, az ellentmondásos ember, aki olyanokat álmodott, amelyeket addig még soha senki. Aki olyan dolgokat is látott, amelyeket kortársai elképzelni sem tudtak. Születése után 500 évvel kés?bb is sok mident fed a titok homálya.
Leonardo Da Vincit, ember feletti lángelméje folytán már életében legendák lengték körül. Nem csak azért, mert kiváló fest?, szobrász, építész, anatómus, botanikus, zenész volt, hanem ezért is, mert oly keveset tudtak róla. Ez az ember, aki kötetek egész sorát írta tele jellegzetes tükörírásával, önmagáról keveset írt. Képet is csak egyet hagyott önmagáról…
A kis Leonardót, születése után apja elszakította édesanyjától, egy Caterina nev? helybéli parasztlánytól. Az anyai szeretet hiánya bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy Leonardo zárkózott, befelé forduló gyermekké vált.
1482-ben Leonardo úgy határoz, hogy elhagyja Firenzét, és Lodovico il Moro milánói fejedelemnek ajánlja tudását. A gazdag udvarban szívélyes fogadtatásban részesül, de a fejedelem számára inkább feltalálói képessége, mintsem m?vészi hírneve miatt szimpatikus a fiatal polihisztor. Leonardo különös lelkesedéssel tanulmányozza a különféle technikai gépezetek m?ködését, és számtalan technikai-és anatómiai felfedezéssel gazdagítja a tudományt. Egy id?re fest?b?l tudóssá válik. Rövidesen azonban belekezd Francesco Sforza hatalmas lovas szobrának elkészítésébe is.
Forrás: www.xpress.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:34 :: H.Pulai Éva
