Szerelemjóslás
A leányok galuskába, gombócba vagy más nyers tésztaféle közepébe apró papírokat raktak, amelyeken egy-egy férfinév szerepelt. Pontban éjfélkor bedobták a forró vízbe, az els?nek felbukkanó férfinév leend? párjuk nevét árulta el.
Nem jövend?belijükr?l, hanem a férjhezmenetelükr?l adtak hírt a malacok: a lányok kiszaladtak a disznóólhoz, megrúgták az ól falát, s ha a disznók röfögtek, biztos volt, hogy az új évben férjhez mennek.
A vénlánycsúfolás is része volt a csínyeknek. A legények szalmabábut állítottak azoknál a házaknál, ahol id?sebb lány lakott, vagy felmásztak a háztet?re, és ott helyezték el a szalmát. Amennyiben a gazda szemfüles volt és észrevette a legényeket, elvitte a létrát, és csak másnap reggel hozta vissza, a legények pedig büntetésül egész éjjel a tet?n virrasztottak.
Ajándékozás
Az újév népies elnevezése kiskarácsony, s a nagykarácsonyhoz hasonlóan néhány településen ilyenkor is megajándékozták a gyermekeket. A meglepetést nem az angyalka, hanem az újévi csikó hozta. Természetesen az ajándék dióra, almára, pogácsára korlátozódott.
Tréfák
Az id?sebb lányok mellett a gazdákat is megtréfálták a legények. A kilincshez kecskét kötöttek, így a háziak nem tudták kinyitni az ajtót. Ennél elterjedtebb szokás volt, hogy a kertkapukat és az ajtókat kicseréltél egymással – esetleg elrejtették, gazdának olykor több napjába telt, amíg megtalálta a sajátját.
Tilalmak
Tilos volt kölcsönkérni és kölcsönadni bármit, beleértve a pénzt vagy a használati tárgyakat is. Aki korábban kölcsön kapott valamit, újév napjára visszaadta a tulajdonosnak.
Tilos volt szárnyas fogyasztani, különben elrepül a szerencse. Helyette malacot ettek, mert az el?retolja a gazdagságot.
Tilos volt az asszonyoknak újév napján kimozdulni a házból, mert ha az els? vendég n? volt, akkor balszerencse érte a háziakat.
Újévköszöntés
Az újév köszöntésének két fontosabb formája alakult ki, az egyik a zajkeltés: éjfél után a fiúk koloppal, ostorral, kerepl?vel járták az utcákat, lármával köszöntötték az évet. A másik szokás szerint a fiúk házról házra jártak, köszönt? verseket és énekeket mondtak, jutalmul pedig tejet, diót vagy almát kaptak.
Gazdagság
A gazdák éjfélkor vizet húztak a kútból, amelyet aranyvíznek neveztek. Aki ivott bel?le, arra gazdagság várt.
Jóslás
Az id?sebb asszonyok ólmot öntöttek, amelynek a formája elárulta a jöv?t. Például a bölcs? alakú gyermekszületést jelzett.
Éjféli éneklés
Az éjféli mise után a férfiak – f?leg református vidékeken – felmentek a templomtoronyba és egyházi énekeket adtak el?.
Hiedelem
Éjfélkor az állatok tudnak beszélni és elárulják, hogyan bánik velük a gazdájuk
HA A KÉK SZÍNÃ?° SZAVAKRA KLIKKELTEK, TOVÁBBI ÉRDEKESSÉGÉKET OLVASHATTOK!
Forrás: www.unnep.eu
Szilveszterkor miért pezsg?t iszunk?
„Miért éppen pezsg?vel koccintunk Szilveszter éjszakáján?”
Szilveszter estéjén és az újév els? napján számos szimbolikus jelent?ség? tevékenységet végzünk. Ilyen az álarc viselése és a zajkeltés, trombitálás a szerencsétlenség elijesztésére, a hagyományosan meghatározott ételek és italok fogyasztása és a bulizás, szórakozás.
A hagyományos hiedelmek szerint ugyanis az új év annak szellemében telik majd, ahogyan az el?z? év utolsó illetve az újév els? napját töltöttük. Szórakozunk tehát, hogy az elkövetkez? évünk is vidám és mókás legyen, és fogadalmakat teszünk, hiszen úgy véljük, egy új fejezet kezdetén könnyebb változtatnunk életünkön.
Az ünnepen szerencsét, gazdagságot hozó ételeket, italokat fogyasztunk. A szilveszteri vacsora f? fogása a malacsült, mivel az ifjú sertés a földet túrva kifordíthatja nekünk a szerencsét. Épp ilyen megfontolásból nem szokás lábasjószágot és baromfit enni, mivel az el?bbi hátrafelé rúgva okozhat bajt, az utóbbi pedig elkaparhatja a szerencsénket.
A lencse illetve egyéb sok apró szemb?l álló étel, els?sorban hüvelyesek (bab, borsó) fogyasztásának hátterében az a cél áll, hogy az új évben legalább annyi pénzünk legyen, mint amennyi szem lencsét, babot, borsót ettünk már a legelején.
Úri muri
Ebbe a sorba illeszkedik a pezsg? ivása is. A ma már a legtöbbek számára megfizethet? ital nagyon sokáig csak a leggazdagabbak itala volt. Dom Perignon francia szerzetes az 1600-as évek végén állított el? el?ször – véletlenül – borból pezsg?t. A habzó ital létrejöttéhez szükséges erjesztést ezután egészen a XIX. század közepéig egyedileg, üvegenként végezték, ami azt jelentette, hogy egy üveg pezsg? elkészítése 2-3 évet is igénybe vett. Ráadásul a palackok egy jelent?s része felrobbant az el?állítás során. Nem véletlen tehát, hogy a pezsg? ebben az id?szakban csak a legtehet?sebb nemesi családok mulatságain kerülhetett el?.
Az 1850-es évek óta ismert a tankpezsg?-készítés, vagyis az az eljárás, amellyel hatalmas tartályokban egyszerre 7-8000 palacknyi pezsg? is el?állítható egyszerre. Érthet? módon az új gyártási technika a pezsg? árának jelent?s csökkenéséhez vezetett, és ezáltal a kiváltságosok itala az egyszer? földi halandók számára is elérhet?vé vált.
A luxus érzete azonban mind a mai napig hozzákapcsolódik a pezsg?iváshoz. A szilveszteri szokás lényege tehát az, hogy ha drága, úri italt iszunk az újév els? perceiben, a folytatás is gazdag, úri, fény?z? lesz.
Forrás: www. .geographic.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:31 :: H.Pulai Éva
