Izgatottan várlak, gyönyör? karácsony!
Legyen bár hó-bunda a feny?faágon,
jégcsap-csipke lógjon a háztet?szélen,
vagy f?, fa, bokor álljon zúzmara-díszben,
csíp?s szél szaladjon utcáról utcára…
A karácsonyt várom, nem gondolok másra!
Ez az érzés f?ti egyre a szívemet:
szeretetet adni soha ne sz?njek meg!
Karácsonykor Jézus emberré született,
s hozott nekünk fentr?l olyan üzenetet,
mellyel ?tanított egymásnak szolgálni,
a jó tetteinkkel egyre jobbá válni.
Szeretni, hallgatni, beszélni is néha,
simogatást adni, mosolyogni, és ha
úgy érzem, nem bírom, nehéz, értelmetlen,
felnézek Jézusra, ?segít mindenben.
Szeretni, szenvedni ?tanított engem.
Ã??rzöm e tudományt, ez lett az én kincsem!
Olyan kincs ez, ami a mennyekbe juttat,
földöntúli léthez égi kaput nyithat.
Nem félek szeretni, adni önmagamból,
ezzel részesítve másokat a jóból.
S hogyha mosoly fakad ett?l az arcokon,
akkor lesz nekem is boldog a karácsony!
Legutóbbi módosítás: 2008.12.04. @ 09:16 :: Szepsy Eleonóra