ha eljön az éjjel
megteremtelek
összelopkodott pillantásokból
mosolyt gyúrok arcodra
félig csókolt csókokból
ajkaidat megformázom
álmok szökellésébõl
zerge-tested is összeáll
együtt hallgatjuk majd
a csillagok csend-szimfóniáját
sejtelmek suttogását
fejünk egymás vállára tesszük
nem várom már a hajnalt
mert ha eljõ
mindig mindig
foszlányokká válsz
Legutóbbi módosítás: 2008.12.15. @ 20:05 :: Tamási Attila