Az üres utcák
tompa némasága jelzi…
Az est… a holdvilág
lassan be fog kopogni
s mikor már minden…
minden szín veszni látszik
Feljön a sok csillag
s pislákolva játszik…
Mihelyt beköszönt az este
a fák susogása rekettesre
recsegőre váltva
vihart hoz az idilli tájra…
Én nyugalmamból felállék
de mielőtt még távoznék…
Fú már a szél s meggyötör…
Belémkap és elsöpör
Elvisz messze a holdvilágba
szürkületbe… némaságba
Hol a madár se száll…
Erdőkön túl a szél velem jár…
Legutóbbi módosítás: 2009.01.19. @ 19:09 :: Furuglyás René