A cigány nyelvr?l vajmi keveset tudni, hacsak azt nem, hogy a kaja, a pia, a csaj és a csávó, s?t a gagyi, a pimasz és a hóhányó szavak is innen származnak. Valójában nem is csak egy cigány nyelv van használatban Magyarországon, hanem minimum három: a viszonylag ritka kárpáti (oláh), a világnyelvként elterjedt lovári, illetve a beás, ami kakukktojás, mert valójában óromán. Ehhez jönnek még a kisebb dialektusok, mint az üstfoltozó kelderások vagy az el?kel?, németországi eredet? szintik nyelve – magyarázza Rostás-Farkas György újságíró és néprajzkutató, aki maga is roma.
Lovári nyelvb?l 1993, beásból 1996 óta lehet vizsgát tenni az Idegennyelvi Továbbképz? Központban. 2004-re a lovári lett az ötödik legnépszer?bb a nyelvvizsgázók körében – írja Magyar Bea szociológus az Amaro Drom cím? folyóiratban. A siker oka azonban nem annyira a roma kultúra iránti megnövekedett érdekl?dés, hanem, hogy lováriból viszonylag könnyen megszerezhet? a nyelvvizsga, ami a 2000-ben életbe lépett fels?oktatási törvény értelmében a diploma feltétele.
A kezdeti fellángolás után mára némileg visszaesett a lovári népszer?sége – tájékoztat Jakab Éva, a cigány nyelvet is oktató Romani Shkola vezet?je. De tény, hogy rém egyszer? nyelv: nincs bonyolult szókészlete, a nyelvtanban nem hemzsegnek a rendhagyó formulák, és a kiejtés sem okozhat gondokat. Mindent összevetve két-három hónap alatt el lehet jutni a középfokú nyelvvizsga szintjére. Ennyi id? alatt arra persze nem jut id?, hogy a roma kultúrába is bepillantást nyerjenek a tanulók, de az iskola nem is er?lteti, hiszen ez inkább a romológusok szakterülete – hangsúlyozza a nyelvoktató.
A diplomaszerzés mellett egyre többen a munkájuk miatt választják a lovárit. Ez f?leg a szociális területen elhelyezked?kre jellemz?, de akad olyan rend?r is, aki el?nyre akar szert tenni azáltal, hogy érti a cigány delikvensek „virágnyelvét“. Míg kezdetben a tanulók elenyész? hányada volt roma származású, mostanában ez az arány is nagyobb, bár továbbra is a nem romák vannak többségben. Nem mintha a cigányokra nem férne rá saját nyelvük alaposabb ismerete – jegyzi meg Jakab Éva, de hozzáteszi: ha a szándék meg is van, sokuk számára egy nyelvtanfolyam valószín?leg megfizethetetlen.
Kemény sport a cigány tánc
Azoknak, akik szeretnék kipróbálni, milyen a cs?rdöngölés roma módra, a Khamoro Cigány Táncegyüttes táncházat tart keddenként a budapesti Fonóban. A tanfolyamhoz bármikor lehet csatlakozni; a bérletben foglalt nyolc alkalom arra elegend?, hogy a résztvev?k elsajátítsák például a szatmári, a nagyecsedi vagy az erdélyi cigány táncok alapjait, a csárdástól a csingerálásig – tájékoztat Farkas Zsolt, az egyesület m?vészeti vezet?je.
Alaposan fel kell kötni a gatyaszárat, a cigány táncok ugyanis meglehet?sen bonyolultak, és különösen a férfi táncok elsajátítása komoly akarater?t és kitartást igényel. A mozdulatok elleséséhez fontos a jó megfigyel?képesség, és természetesen a ritmusérzék se jön rosszul, arról nem beszélve, hogy folyamatosan magasba emelt karokkal táncolni fizikai er?nlét szempontjából se piskóta. A szakember hozzáteszi: a táncház látogatóinak túlnyomó része nem roma, holott a cigányok sem mind ismerik saját tánckultúrájukat.
Raktárban porosodó m?kincsek
Drótos, lódoktor, fúrókészít?, szegkovács, vájár, takarítón? és költ? is akad „civilben“ a több mint harminc cigány alkotó között, akiknek festményei megtekinthet?k a Roma Parlament állandó kiállításán, „Magyarország roma színei“ címmel. Van köztük olyan, aki az ujjaival fest; van aki gyerekkorában talált zománcfestékek, míg más meglett feln?ttként, ajándék rajzeszközök hatására kapott kedvet az alkotáshoz. A tárlat ennek megfelel?en sokszín?: naiv fest?k, hagyományábrázolók és kortárs újítók képei váltogatják egymást, hallatlan formai és gondolati gazdagsággal. A Roma Parlament Balázs János Galériájában (Budapest VIII., Tavaszmez? u. 6.) látható kiállítás ingyenes.
Ám mindez csak a jéghegy csúcsa, hiszen a m?alkotások tulajdonosa, a F?városi Cigány Ház (Romano Kher) Európa legnagyobb roma képz?m?vészeti gy?jteményét mondhatja magáénak. A kollekció jelenleg mintegy 1700 festményt, grafikát és szobrot számlál, és napról napra gyarapszik. Bár id?szakos kiállítások keretében igyekszenek minél többet bemutatni ezekb?l, a m?alkotások zöme egy külvárosi raktárban porosodik, komoly kihívás elé állítva a restaurátorokat – olvashatjuk a Romano Kher honlapján.
Nálunk elevenebben él a roma kultúra
Talán kevesen tudják, hogy a cigány képz?m?vészet éppen hazánkban bontakozott ki a leger?teljesebben egész Európában – írja tanulmányában Kerékgyártó István m?kritikus, a roma képz?m?vészet elismert szakért?je. Magyarországon ugyanis a hagyományos cigány kultúra elevenebben élt tovább, mint Nyugat-Európában; az ötvenes-hatvanas években kikényszerített drasztikus életformaváltás pedig kifejezetten ennek meg?rzésére ösztönözte a cigányságot.
A hagyomány?rzés keretében történ? m?vészi szárnypróbálgatásoknak ideális hátteret biztosított az akkoriban divatos népm?vészeti mozgalom, s?t, a Ki mit tud példája is. Az iskolai végzettség nélkül, többnyire naiv stílusban alkotó m?vészek nyomdokain feln?tt egy olyan generáció is, amelynek tagjai közül többen fels?fokú tanulmányokat is folytattak, és „hivatalos“ m?vészeti irányzatokat képviselnek.
Forrás: www.fn.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:33 :: H.Pulai Éva
