Hagyományosan január 22-én, a Magyar Kultúra Napján adják át a Márai Sándor-díjat. A díj írói életm?ért vagy az el?z? évben megjelentetett kimagasló érték? prózakötetért, valamint magyar író külföldi elismerést szerzett munkásságáért adományozható állami kitüntetés. A díjat – melynek jutalomösszege 200 000 Ft/f? – évente három személy kaphatja, amelyb?l egyik határon túli.
Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter és dr. Schneider Márta kulturális szakállamtitkár a mai napon Márai Sándor-díjat adományozott
Békés Pál József Attila-díjas írónak, regényeiért, ifjúsági m?veiért, nemzetközi színtéren is elért sikereiért,
Háy János József Attila-díjas írónak, színm?írónak, eddigi prózaírói munkásságáért, A Gyerek cím? nagy siker? regényéért,
Molnár Vilmos csíkszeredai prózaírónak, különleges hangulatú novelláiért, eddigi köteteiért, a magyar és az erdélyi irodalmi sajtóban közölt munkáiért.
A kitüntetett adományozást igazoló okiratot és érmet kap. Az érem kerek alakú, bronzból készült, átmér?je 80, vastagsága 8 milliméter. Az érem Csikai Márta szobrászm?vész alkotása, egyoldalas, Márai Sándor domború arcképét ábrázolja, és MÁRAI SÁNDOR-DÍJ (1900-1989) felirattal van ellátva.
Békés Pál (Budapest, 1956. március 27.) magyar író, drámaíró, m?fordító.
Tanulmányait a budapesti Radnóti Gimnáziumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar – angol összehasonlító irodalomtörténet szakon (1975–80) végezte. Közben az érettségi után kérdez?biztosként is dolgozott.
1980–81-ben magyar és angol nyelv tanárként dolgozott. 1994 és 1996 között a Magyar Televízió Irodalmi, Képz?m?vészeti, Színházi Stúdióját (IKSZ) vezette, majd 1997-t?l 2000-ig mint színházért és irodalomért felel?s szerkeszt? dolgozott.
2000-t?l az IBBY (International Board on Books for Young, Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának elnöke. 2004-ben a nagy-britanniai magyar kulturális évad, a Magyar Magic m?vészeti kurátoraként dolgozott.
2005-ben A Nagy Könyv olvasásnépszer?sít? mozgalom ötletgazdája.
Többek között Vlagyimir Nabokovot, Anthony Burgesst, Woody Allent fordított angolból.
Forrás: wikipedia.hu
Háy János az írásról
Gondolataikról, érzéseikr?l m?veik árulkodnak. De hogy milyenek valójában a színdarabok, regények, forgatókönyvek írói, azt a sorok közül nem olvashatjuk ki.
– Elismerései: József Attila-díj (2002), Füst Milán-díj (2001), Sziveri János-díj (1994)
– Eddig megjelent kötetei: Dzsigerdilen (A szív gyönyör?sége); A Gézagyerek; A bogyósgyümölcskertész fia; Házasságon innen és túl; Xanadu. Föld, víz, leveg? (Palatinus)
– Család: Felesége Eszter, tanár; Gyermekeik: Péter (18) és Blanka (16)
Férjnek hétköznapi, írónak különleges
Korán kezdett írni, de nem azzal a céllal, hogy íróvá lesz. Szerette volna, ha szereti az általános iskolai tanító néni. Kedvelte is, de nem az írásaiért. Igyekezett leplezni véleményét: ezek a zsengék b?n rosszak.
Mindig arról álmodozott, régészként hatalmas kultúrákat tár fel a föld mélyér?l, s végül megfejti a világ lényegét. Nem sikerült; vacak gimis bizonyítványa miatt ugrott a régészet.
Ám a m?vészetek mindig vonzották. Szeretett volna híres rock-gitáros lenni – családi beatzenész lett. Egy ideig ? volt otthon a legjobb gitáros – mára fia lekörözte. A festészet is érdekelte – a mai napig ? festi könyvei borítóját. Irodalmi ügyei álltak legrosszabbul.
Magyar tanárn?je szerint se helyesen írni, se fogalmazni nem tudott. Lehangoló magyar jegye miatt végül orosz-történelem szakon szerzett tanári diplomát. Sosem gondolta, a szegedi tanárképz? f?iskola hozza számára a szellemi megváltást.
– Küls? szemlél? számára az a siker, ha a széles publikum ismeri és olvassa a szerz?t, beszélnek róla, megjelenik a médiában. Holott az író akkor sikeres, amikor m?vének tárgyát képes m?vészileg magas szinten megragadni. Megtörténhet, az író legvacakabb éveit éli, hülyének és tehetségtelennek érzi magát, a kívülállók pedig elképeszt?en sikeres fickónak látják. De a fordítottja is lehet. Dzsigerdilen c. regényemre például nagyon büszke voltam. Még az önteltség b?nébe is beleestem – meséli.
Izmosodó önérzetemet a könyvheti dedikálások döntötték romba: magányosan üldögéltem a Vörösmarty téren, a kutyát sem érdekeltem.
Úgy t?nik, akadnak, akik szeretik, amit csinálok. Ehhez persze hozzájárultak a drámák – a színház szélesebb közönséghez jut el. Szerz?ként köszönöm, jól vagyok: egy regényt írok éppen. Egyébként írásból és irodalmi segédmunkából élek. Hosszú id?n át kiadói szerkeszt? voltam. Szabadúszóként most is vállalok szöveggondozást és színházi munkákat, dramaturg vagyok a Bárka Színházban. Bedolgozom filmekbe, legutóbb Vecsernyés János Emelet c. filmjében segédkeztem.
Forgatókönyv-írásra mégse gondoltam. Nem tudok alapanyagot írni, csak olyan kompozíciót, ami irodalmi szempontból is megállja a helyét. Attól félek, bármit írok, a rendez? a szöveget aláfest? muzsikának használja a képiséghez. Én pedig csak szövegben tudok gondolkozni, nekem a nyelv a munkaanyagom.
Abszolút hétköznapi férj vagyok, legalább is szerintem: takarítok, mosogatok, f?zök. Bár hajlamos lennék az önpusztításra, tudomásul veszem, családom van, biztonságot kell nyújtanom gyermekeimnek. Fiam és lányom kés?n szembesült azzal, író vagyok – volt civil foglalkozásom: reggel elmentem a kiadóba, délután hazajöttem. Nem örülnek neki, s?t, ahol tehetik, letagadják.
Az utóbbi id?ben elég sokat szerepelek. Lányom bosszúból el is nevezett médiajancsinak. Családon belül nagy divat cikizni engem. Mindent megtesznek, nehogy elbízzam magam. És ez így rendben is van.
Molnár Vilmos
Önmagáról
Név: MOLNÁR Vilmos író, szerkeszt?
Születési hely és id?: Csíkszereda, 1962. március 31.
Elérhet?ségek:
cím: 530221 – Miercurea Ciuc, str. Florilor nr. 16, bl. B, ap. 11, jud. Harghita, România
telefon: –
mobil: –
e-mail: molvil@freemail.hu
honlap: –
Tagság: E-MIL, Magyar Írószövetség
1981-ben érettségiztem a csíkszeredai Márton Áron gimnáziumban, filológia–történelem szakon. A kilencvenes években irodalmi szerkeszt?je voltam a Zabhegyez? cím? romániai magyar ifjúsági havi folyóiratnak. Jelenleg – 1997-es alapításától kezdve –, a Csíkszeredában megjelen? Székelyföld cím? kulturális havi folyóirat szerkeszt?jeként dolgozom.
Írásaim romániai és magyarországi irodalmi folyóiratokban jelennek meg, néhányat lefordítottak francia, svéd és román nyelvre is.
Kötetek:
Levél Szingapúrból (novelláskötet, Mentor Kiadó, Marosvásárhely), 1993;
Az értelmetlen csoda (novelláskötet, Pro-Print Kiadó, Csíkszereda), 1999;
Az olvasó fizetésér?l (novelláskötet, Széphalom Könyvm?hely, Budapest), 2000.
Díjak:
– Marosvásárhelyi Írói Egyesület díja, 1994;
– Látó irodalmi folyóirat nívódíja, 2000;
– Bálint András Emlékdíj, 2001;
– Látó irodalmi folyóirat nívódíja, 2006;
– Tokaji Írótábor díja, 2006.
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:34 :: H.Pulai Éva
