A jó is lehet rossz, az irány meg az arányoktól és a napi kurzustól függ?en lesz erénnyé vagy szégyenné. A b?n manapság már nem annyira egyetemes és egyértelm? fogalom, mint egykor. Nem nagyon beszélünk általános, égbe kiáltó vagy legalábbis plafonleszakajtó b?nökr?l, s ha mégis, akkor hamar kiderül, hogy ami az egyik szemében annak számít, az a másiknál inkább erény. Lassan, de biztosan a b?n is személyessé vált, azzá tettük (hol van már a kollektív b?nösség elve, meg az eredend? b?n és hasonlók…), és ha már személyes, akkor nem árt tompítani, formálgatni, vizsgálgatni, analizálni. Végs? soron felnagyítani vagy elmismásolni, mikor hogyan diktálja az érdek.
A kérdés ma már nem az, hogy „mit érdemel az a b?nös”, hanem az, hogy létezik e egyáltalán b?n, mint olyan, vagy vannak ilyen meg olyan cselekedetek, és a körülmények teszik ?ket b?nné vagy erénnyé. A hazugság néha szükséges rossz, máskor egyenesen kegyes, de az is lehet, hogy mindenáron megtorlandó aljasság. Attól függ, ki mondja, mikor, kinek, miért, és hogy aki hallja, az éppen hol tart világ- és önszemléletében. Értelmezés (és értelem) kérdése. Ma egyre szívesebben hajigálunk egymásra köveket, és vagyunk kénytelenek elviselni a mások által reánk zúdított k?záporokat. Ha a b?n fogalma és értelmezése relatív és szubjektív, akkor nyilván azzá lesz a büntetés is. És mégis, a legtöbbünkben ott motoszkál az a sokszor naponta agyoncsapni próbált lelkiismeret, és amikor megszólal a kis bestia, olyankor hajlunk arra, hogy a b?n mégiscsak létezik. Felháborít vagy szégyenkezésre késztet minket (attól függ?en, hogy mások követik el, vagy mi magunk).
Mindenki meg tudja nevezni a hét f?b?nt? Nem, nem elkövetni, az nem nagy szó – az magától megy már nekünk, régóta. De ha ismerjük, ha legalább megnevezzük, akkor könnyebb önmagunkban is felismerni és belátni ?ket. Az egyház álláspontja szerint egyébként ezek önmagukban nem a legsúlyosabb b?nök, viszont ezekben keresend? a legtöbb igazi b?nünk forrása. Íme:
1. Kevélység
2. Fösvénység
3. Bujaság
4. Irigység
5. Torkosság
6. Harag
7. A jóra való restség.
Hát, szép kis lista, legtöbbünknek ismer?s lehet a mindennapokból… És hogy állunk korunk hét f?b?nével? Nos, egy európai felmérés alapján ezek a következ?k:
1. Környezetszennyezés
2. Génmanipuláció
3. Embereken végzett kísérletek
4. Szociális igazságtalanságok
5. Tömeges elszegényesedés
6. Erkölcstelen vagyonhalmozás
7. Drogkereskedelem
Szóval ezek lennének a „források” korunkban. Félhivatalosan, merthogy hivatalosan nem létezik ilyen lista, egyel?re. Ha a régi top 7-et és a mait összeadjuk, szép kis b?nlajstrom van el?ttünk (bennünk, mögöttünk). Mindez persze az egyház illetve az állam szerinti értékelés, sok-sok közös nevez?vel, de nyilván ki-ki maga is fel tudja sorolni „kedvenceit”.
A csehek körében elvégzett felmérés például részben hasonló eredményt hozott, kisebb meglepetésekkel. A cseh polgár a következ? b?nöket tartja említésre méltónak, a kisebbekt?l a legnagyobbak felé haladva:
1. Alkohol és dohányzás
2. Lustaság, pornográf média nézése, büszkeség, túlzott gazdagság
3. Abortusz, szexuális élet 17 éven aluliakkal, fukarság
4. Azonos nem?vel szexuális viszonyt létesíteni, gy?lölködés, telhetetlenség
5. Gyermekeinkkel szemben testi fenyítést alkalmazni, nem uralkodni haragunk felett
6. Marihuána szívása, génmanipuláció élelmiszereknél
7. Nagy sebességgel menni az autópályán, eutanázia, hazudni hozzátartozóinknak
8. H?tlenség, környezetszennyezés
9. Er?szak a partnerünkkel szemben, hazaárulást elkövetni
10. Elszegényíteni az embereket, öngyilkosságot elkövetni
11. Szexuális életet élni 15 évnél fiatalabbal, kokain és egyéb kemény drogok használata
12. Genetikai kísérletek emberekkel, drogkereskedelem
Ameddig egy hasonló magyar lista is elkészül, a Kedves Olvasó szabad idejében összeállíthatja a maga kis lajstromát. Nem haszontalan cselekedet, szerintem.
Forrás: kulturpart.hu – Kocsis Péter
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:34 :: H.Pulai Éva
