A jó színházhoz minimum kell egy jó darab, jó színészek és egy jó rendez?. Ezek együtt képesek arra, hogy több mint száz évvel megírása után is hasson a történet, a szöveg. Az elkészült el?adás igazolja, mennyire aktuális a téma: a feln?tt és felnöv? generáció közötti feszültség, amelyet számos tabu és berögzült koncepció, életvezetési modell gerjeszt. Annak ellenére, hogy körülvesz minket a testkultuszról, a szexualitásról való audiovizuális, mediálisan támogatott „beszéd”, esztétika, Wedekind koráéhoz hasonló prüdéria is jellemzi társadalmunk.
A „szex, szerelem, gyengédség” alapvet?en intim közeget igényl? területe pont az olyan intimebb, érz? környezetb?l szorul ki, mint a család, iskola: legyen az korlátoltság, az egyéb információforrások b?sége, a felel?sségtudat vagy az id? hiánya miatt. Kíváncsi lennék például, hogy Jancsi fiú társához intézett szerelmi vallomását megbeszéli-e majd valaki is a jórészt középiskolás közönség ezen a ponton kuncogó és elpiruló tagjaival.
Pár kivételt?l eltekintve azonban a fiatalok többsége ?szinte figyelemmel követte a kevés húzással él?, a jeleneteket és elemeket a maguk komplexitásában megtartó el?adás történéseit. Ennek pedig kevéssé a rendezés átgondoltsága, szimbólumokkal és motívumokkal operáló következetessége az oka, mint a színészek teljesítménye, és nem utolsó sorban életkora – attól függetlenül, hogy a rendez? minden bizonnyal el?feltétele az utóbbiak m?köd?képességének.
Vidovszky György újra fiatal „kamaszszínészeivel” dolgozott, élükön a két f?szerepl?nek tekinthet? Dér Zsolttal és Koloszár Andrással.
S?t, érdekes, az autentikusságot emel? fogás, hogy a Dér család többi tagja is fellép: a színlap alapján feltehet?en Dér Zsolt szülei alakítják Dér Zsolt szüleit, a független szellem? anya figuráját teázó, füstöl?illatba burkolózó asszonnyá formálva, hogy Wendla kerekded anyukájának korlátoltsága lehessen a másik véglet a nevelési liberalizmus skáláján. Ezzel a pedagógia máig megoldatlan kérdésfelvetéséig vezet el a darab: mi a helyes nevelés, hol és hogyan húzzuk meg a felnöv? gyerekek szabadságának határait úgy, hogy az ? érdekeiket tartjuk szem el?tt.
A fiatal színészek szájából egyszer?en hitelesen hatnak a mondatok. Azt is írhatnám, hogy egyszer?en és hitelesen. Még az olyan, ma már kevéssé hihet? jelenetek is m?ködnek, amikor Wendla a gyerek keletkezésének titkát kutatja, és az anya válaszával megelégedve nem érti, nem tudja: gyereket vár. A szövegben els? olvasásra talán elt?n? sorsok is felvillannak és fennálló, aktuális problémaként elevenednek meg, mint a szülei által fizikailag bántalmazott Ilze, vagy a perverz, gazdag férfiaknak kiszolgáltatott örömlány, Zsuzska története.
A rendez? nem ad a fiatalok kezébe és szájába hamis, ?szintétlen eszközöket, hangsúlyokat. Ok-okozati, részletes karakter-elemzés látszik a produkción, ahol még a szürreális jelenetek is egyszer? eszközökkel, ámítás nélküli megoldással élnek. Wendla és Menyus szerelmi együttléte a lenti kamrában zajlik, és egy kamera vászonra vetítve mutatja jelenetet, a halott Marci feje valóban a hóna alól néz ránk a borostyánnal s?r?n beborított térben. A projekciók és a zenei betétek, a németül elhangzó dalok nemcsak kiváló hangulatfest?k, de korokat csúsztatnak egymásba szinte észrevétlenül.
Az el?adásban a szürreális, a szorosan vett cselekményt?l elemelked? részek, a tanárok torz karikatúrái sem kerülnek húzásra: minden kimondható, eljátszható, vállalható. Minden jelentést hordoz a mában is, és mindeközben esztétikai élményt nyújt. Nemcsak valódi és örök kamaszoknak.
Frank Wedekind: A tavasz ébredése – kamaszel?adás valódi és örök kamaszoknak
R: Vidovszky György
FSZ: Dér Zsolt, Koloszár András, Pomlényi Attila, Császár Réka
Bemutató: 2009. január 15., 19:00
El?adások: 2009. február 11. 14:30 és 18. 17:00
Forrás: kulturpart.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:32 :: H.Pulai Éva
