emlékeztek-e
azok az els?re megrajzolhatatlannak t?n? felszínek falak gödrök
sírok amik makacsul sorra réteg rétegre el?kerültek a voltból minél
mélyebbre ástunk veletek hogy újra leletek legyenek és a valaha szinte
kényszeresen ásott szelvény aljában kötelességtudón kuporogva hogy egyszer
végre életeken ásatag halálokon keresztül sz?zföldet érjen a feltáró er?szak
a vicsorgó nap aranytömbjei szilárd súlyát böröm feszülésében még
ma is érzem ahogy fehér sz?z papír fölé hajolva kutatom makacsul
éveim rétegeinek karcolatát az elt?nt id? metszetfalán vonalak ereszkednek
emelkednek de inkább meredeken zuhannak elmesélhetetlen szaporodnak
egyre mint a ráncok közhelyesen szemem körül homlokomon szám sarkában
forró napokra részegít? éjjelek a tücskök szívszaggatóan húzták
?rült nótáik nyáréji hangfekvésben fülsiketít? hardcore az elhamvadó
t?z halk ambient ropogása mellett ahol hajnalig ültünk egymás mellett
bámulva a halódó ?si t?zisten még parázsló szemébe és a kombájnok
már aratni indultak körben a földeken mikor a legutolsó korty bort a földre
loccsantottuk áldozatul hogy nyissa meg nekünk sebes szívét vallja meg titkait
lenn a roppant múlt id? mélyér?l ezredévek földtemette süket csöndjéb?l
bálványok istenek és rég halott életek vak és üres szemgödreib?l tekintetek
meredtek ránk és az ezredvégi ég ózonlyuk szaggatta katedrálisának izzó
kupolájába karpereceik megcsörrentek gyöngysoraik felf?z?dtek hétköznapjaik
egyhangún kopogtak kezünk alatt míg csontvázaik prezíc temet?je dexion
salgó polcokon sorakozó feliratozott számozott barna papírzacskók sora
lett gyásztalan rendben életük haláluk gyönyörük bánatuk dobozolva rajtuk kézírásunk
egyszer minden eltemettetik végleg születésünk reményeink terveink a végtelen
id? szakadékába hull saját szememmel láttam egy bús régi részeg éjjelen
régészetem fizetett gépek által bevégeztetett föld színér?l eltöröltetett
én leléptem
hová lettek archaikus futókutyák falkáit edényre karcoló kezeitek hol a ritmus
amire táncot dobbantott meztelen talpatok sarlós isteneket term? vágyatok
hová t?nt és
Éva hogyan porladt el tudatlanságban b?ntelen szerelmünk hol maradt Édenünk ahonnan ki?zettünk
Legutóbbi módosítás: 2019.11.12. @ 14:54 :: Juhász M. Lajos
