M ikor sötétjébe bújik egy árny
A jtókon túl is csak ajtók és
N eked van lezárva mindahány
E gy tökéletes sírkamra kellékei
Ö sszepakolva a múlt és jövő
L ehet, hogy egyenesnek hat a görbe
J árni tanul kőtömbök között az idő
M a ne ölj, megteszek mindent,
E ngem is, ugyanúgy ahogyan téged
G örget egy kéz, nézd: egyszer majd vallani kell!
