Lemondtam volna Rólad?
– azt hiszed?
Nem. Csak elfáradtam.
El?bb mondanék le a leveg?r?l,
az utolsó csepp vízr?l a sivatagban,
az életben maradásról,
– s talán a megváltó halálról.
Pihenek kicsit, s majd újra kezdem,
mint Sziszifusz görgetem a lelkem,
fel a csúcsra, Feléd visz az isteni átok,
minden mozdulattal érted kiáltok!
S majd hullok vissza aléltan,
mert nem nyílik ajkad, – szótlan!
Mélybe ránt mozdulatlanságod,
ahogy nézed e hitvány, el-elbukó álmot.
Legutóbbi módosítás: 2009.01.25. @ 10:54 :: Kováts Péter