bársonyba
süpped
és elhal a zsivaj
a mester még áll
a szellem hangol
csillogó tekinteten át
talán épp
az ördöggel cimborál
csend köpenyét
meglibbentve
suttog még egyet
a zongoraszék
a Bösendorfer öblén
sóhaj rezonál
s futamokkal vibrál
a hullámzó világ
ezer nesze süllyed
vagy száll
min? súlytalanság
legato
ölelkezik patak zokogás
dübörög a kavics horda
staccato
dobban léptek zaja
korhadt palló gerendán
csukló játszik
ujjak siklanak
szárnyakat ölt
apró mozdulat
szül új hangot
hangra hang
szárnyalás
zuhanás
futamhoz simuló tenyér
ujj alig ér
rezgés ficánkol szabadon
a váll üzen
s mint csermely h?s vize
hömpölyög az akarat
szelíden
lágyan
teríti álmát
a megfogott billenty?
lüktet? ned?
csacsogó et?d
vörösen izzik
a szív felé a dallam
delejes mámora
piccolo diavolo
s hallom
hallom
a mestert
hosszasan
az est nyomán
