Száll a színes buborék,
Várja őt a magas ég.
Odafenn a fényes nap
Unatkozik naphosszat,
De egyszer csak felragyog,
Megpillantja a ballont:
Odalent egy színes gömb!
A huncut nap menten dönt,
Sugarait kitárja,
Buborékot biztatja:
Gyere, kedves, szállj felém,
Az élet vagyok én, a fény!
Szállj ide és légy barátom,
Ez minden, amire vágyom!
És a kis gömb emelkedik,
Madarakkal vetélkedik,
Kapaszkodva szél szárnyába,
Megérkezik Napországba.
Ott fényes ragyogás fogadja,
Örül is az istenadta,
Hogy a nap és sugarai
Csak az ő óhaját lesi.
Ide száll és oda repül,
Felhők között táncra perdül,
Egy pufók meg is billenti,
A napot megnevetteti.
Este jön, a Nap elfárad,
Lepihenni kedve támad,
Hazahívja sugarait,
Lehunyja ragyogó szemét.
Buborék csillagos égen
Alszik holdanyó ölében.
Legutóbbi módosítás: 2019.05.29. @ 13:24 :: M.Simon Katalin
