Vonul a nyáj szorgosan,
Szamárral az élen
Egymás lábát taposva
Aprítnak serényen!
Egy se kérdi: mit miért?
Bíznak a szamárban,
Így vonul a birkahad,
Porfelhő nyomában.
Egyszer aztán a szamár
Inna tó vizéből,
Úszna is, de nem bír ám,
Hátán a terhétől!
Utána a fürge nyáj
Egyenest a mélybe!
Jaj, de lucskos gyapja húzza,
S vissza nem jön egy se!
Legutóbbi módosítás: 2009.01.13. @ 19:36 :: M.Simon Katalin
