Mentovics Éva : Barázdák…

2009.01.11. Mentovics Éva Vers 7
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

                                                        Parasztfej (Holló László festménye)

 

 

Megpihent az esti csöndben

lámpaerny?-Hold alatt,

azt suttogta elmerengve:

 

– Lám az id? hogy szalad…

száz esztend? egy embernek

– bizony kedves – túl sok ám… –

 

s megsimított néhány ráncos

barázdát a homlokán.

 

Legutóbbi módosítás: 2009.01.11. @ 20:33 :: Mentovics Éva
Szerző Mentovics Éva 23 Írás
Akinek megadatott, hogy édesanya legyen, tudja, hogy talán nincs is annál felemelőbb, szeretetteljesebb érzés, és felelősségteljesebb feladat. Nekem három csodálatos gyermekem van. Mindegyiknek imádtam mesélni, egy ideje pedig nemcsak a kanapéra kuporodva mesélek a legkisebb gyerkőcömnek, hanem le is írom a verseket, meséket. römömre szolgál, hogy Veletek is megoszthatok belőlük néhányat. Nem csak gyermekeknek írok... mindenről, ami megérint.