Oly jól esel nekem, Kedvesem,
mint koldusnak a téli napfény;
lehúnyom fáradt, két szemem,
míg olvad a jéggé lett remény.
Oly jól esel nekem, Kedvesem,
mint szakadásnak a cérnaszál;
rád simul elny?tt kabátlelkem,
és él, mert beléburkolóztál.
Bocsánat, de még a rímek utolsó két szótagja sem stimmel metrikailag… Ezt most nem tesszük fel, ne haragudj.
Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 12:52 :: Pozsa Ágnes