Udvara van, lám, a holdnak,
Ezüstös ingbe öltözött,
Kacagva száll a föld fölött;
H?vös lesz az id? holnap.
A ködruhában is ragyog,
Sötét éjen jó a kedve,
S amerre jár, irigykedve
Sápadnak el a csillagok.
Elbújik a r?t fátyolba
Az álmodó világ felett,
Még az es? is megeredt:
A csendes éjjelt siratva.
2008-03-12
Legutóbbi módosítás: 2009.01.11. @ 10:45 :: Rácsai Róbert