Justítia kezében
Ma mérleget csináltam
persze csak olyan képzeletbelit,
A jót és rosszat egy kosárba raktam,
és próbáltam megtalálni a felit.
Sajnos nehezen ment,
így most rád bízom kedves olvasó,
találd ki magadtól miből volt több
és mi nem volt az oda nem való.
Egy oldalra raktam a szeretetet
a másik oldalra a gonoszt,
s egy mozdulattal újra kevertem
hisz ez nem oszt, se nem szoroz.
Majd kezdhettem előröl,
hisz időm a tengernyi végtelen,
ahol egyre fogy a szeretet,
és kihunyni látszik az értelem.
A vagdalkozás és simogatás
megint csak külön tányérba kerül
a gonoszság mellé az érzelmek,
melyet Te használsz játékszerül.
A szeretet mellé is tenni kéne
de Istenem kérlek, segíts nekem
hisz szűk marokkal mérted idáig
s nem tudom, ezt hova tegyem.
Vajon miért tetted ezt pont velem
ki idáig is eleget szenvedett.
Ki mindig csak szeretetre éhes
és eldobta magától az elveket.
Már sokszor meghajoltam előtted,
de ezt soha többé nem teszem
és az alázatos fejhajtástól
sosem lett szebb az életem.
Szóval a mérleg nyelve billen
az egyik tányér mind nehezebb,
sajnos időm is véges már,
s belőlem is kihal a szeretet.
Legutóbbi módosítás: 2009.02.09. @ 11:27 :: George Tumpeck
