Nyomtatás

Egyszerre jelent meg a héten franciául Szabó Magda két regénye: A pillanat (Creusais) és az Ókút. Az utóbbit, a “gyermekkori emlékekr?l univerzális elhivatottsággal” beszél? m?vet, külön írásban ajánlotta olvasói figyelmébe csütörtökön a Le Figaro cím? párizsi napilap.

Szabó Magda 2003-ban Az ajtó cím? regényéért megkapta az 1904-ben alapított, kizárólag n?i zs?ritagok által odaítélt Femina nev? francia irodalmi díjnak az év legjobb külföldi regényét jutalmazó változatát, s ennek köszönhet?en a hetvenes évekbeli sikere után Franciaország újra felfedezte magának a 2007 ?szén elhunyt magyar írón?t.

A párizsi Viviane Hamy kiadónál sorra jelennek meg új fordításban Szabó Magda regényei; a Katalin utca, a Pilátus és Az ?z után a héten kerül a francia könyvesboltokba az 1990-ben írt A pillanat (Creusais) és az 1970-es Ókút, mindkett? Chantal Philippe fordításában.

Szabó Magda önéletrajzi regényei közül az Ókút az írón? gyermekkoráról szól, a hatásokról amik ?t érték, s szüleivel való kapcsolatáról. A Le Figaro kritikusa arra emlékeztet, hogy egy írónak a világra vetett els? – gyerekkori – tekintete marad mindig a legfontosabb, s Szabó Magda ennek a látásmódnak ad univerzális jelleget.

Agnes Severin szerint az írón? szinte mániákus részletességgel és pontossággal, de rengeteg humorral mutatja be m?vében egy gyermek érzékenységének kifejl?dését. A regény fejezetei külön novellákként is olvashatóak, amelyek különböz? témák köré szervez?dnek: a hétköznapi történetekt?l a filozofikusabb részekig olvashatunk többek között Szabó Magda írói vénával megáldott szüleir?l, akik azonban nem lettek irodalmárok, de akik lányukat már a bölcs?ben az írás és az olvasás szeretetére nevelték. Az ? hatásuk miatt Szabó Magda számára nem is létezett más lehetséges pálya, mint az íróé.

A Magazine Littéraire cím? irodalmi folyóirat szerint a “külföldi nyelvekre legtöbbet lefordított magyar író” Ókút cím? regénye a gyermekkori emlékek mellett az alkotás örömébe való különleges bevezetetés elbeszéléseként, azaz egy formálódó m?vész önarcképeként is olvasható.

Az Aeneas els? feleségének, Creusának történetét feldolgozó A pillanat pedig a szaklap szerint “hihetetlen gazdagságú” regény, amelyben különböz? m?fajok keverednek az eposztól, a mitológián át a regényig, de Szabó Magdának a színház iránti vonzalma – a burleszk komédiától a tragédiáig – is érz?dik a m?vön. A regény valójában annak a generációnak a metaforikus története, amelyik sokat fizetett azért, mert nem volt hajlandó Sztálinnal, illetve annak magyar helytartóival együttm?ködni – hangsúlyozta az irodalmi lap.

Forrás: undock.eu

Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar írón?, m?fordító.

Szül?városában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelõ Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a debreceni egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmez?vásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években tanít Páhi (Bács-Kiskun megye) községben rövid ideig.1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még abban az évben visszavonták t?le és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az id?ben általános iskolai tanárként dolgozott.

Az eredetileg költ?ként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az ?z cím? regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ett?l fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletés? regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik n?i sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.

1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület f?gondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 2000-ben a Széchenyi Irodalmi és M?vészeti Akadémia alapító tagja és irodalmi osztályrendes tagja lett.

1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának cím? könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.

Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.

Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szül?városában könyvesboltot neveztek el róla.

Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában olvasás közben érte a halál.

Forrás: wikipedia.org