Szobrot állítanak Nagy Lászlónak a költészet napján; az egykor a f?város XVIII. kerületében élt költ? bronz mellszobrának elhelyezését a helyi képvisel?testület szerdán egyhangúlag szavazta meg.
K? Pál Kossuth-díjas szobrász alkotása egy nyitott könyvet idéz? mészk? posztamensre kerül; a mintegy 84 centiméter magas bronz mellszobor a középkorú költ?t ábrázolja fején babérkoszorúval, és felesége, Szécsi Margit szobra felé tekint.
A XVIII. kerületi Kossuth téri sétányon járók el?ször a költ? tekintetével találkoznak, majd elhaladva a szobor mellett kibontakozik a portré profil része.
A kerületi m?vészek mellszobrait bemutató szoborsétány kialakításának ötlete a 90-es években született meg. Az önkormányzat akkori oktatási-, kulturális- és sportbizottságának elnöke, Feitl István úgy gondolta, hogy a sétány mentén mellszobrok elhelyezésével lehetne tisztelegni a kerületben élt és alkotott m?vészek el?tt.
A sétányon az érdekl?d?k a XVIII. kerületi önkormányzat mostani döntése alapján Kondor Béla és Szécsi Margit után április 11-t?l Nagy László szobra el?tt is elid?zhetnek; a XVIII. kerületi önkormányzat a költészet napján, április 11-én avatja fel a költ? bronz mellszobrát.
Nagy László (1925-1978) Kossuth- és József Attila-díjas költ?, m?fordító a Veszprém megyei Fels?iszkázon született. 1941-t?l a pápai református kollégium kereskedelmi iskolájába járt. 1946-ban beiratkozott az Iparm?vészeti F?iskola grafikus szakára, ahol többek között Borsos Miklós tanította, a következ? évt?l a Képz?m?vészeti F?iskolán tanult festészetet, tanára volt Kmetty János és Barcsay Jen? is.
1947-ben a Valóság cím? folyóirat leközölte hét versét és egy rajzát. A kedvez? fogadtatás fellelkesítette, ett?l kezdve életét a költészet töltötte be. 1948-ban átiratkozott magyar-szociológia-filozófia szakra, majd az orosz szakot is felvette.
Egy évvel kés?bb a könyvnapokra megjelent els? kötete, a T?nj el, fájás. 1949-t?l 1952-ig írói ösztöndíjjal Szófiában a bolgár népköltészetet tanulmányozta és fordította. Hazatérve feleségül vette Szécsi Margit költ?n?t, 1953-ban megjelent m?fordításkötete, a Szablyák és citerák, s Zelk Zoltán meghívta a Kisdobos cím? gyereklaphoz.
1959-t?l az Élet és Irodalom képszerkeszt?je, majd haláláig f?munkatársa volt. 1965-ben hosszas hallgatás után új kötete jelent meg, a Himnusz minden id?ben. 1966-ban költ?i és m?fordítói munkásságáért Kossuth-díjjal tüntették ki.
Az ezt követ? id?szakban egyre n?tt népszer?sége, versei, m?fordításai több kötetben is megjelentek: Darázskirály, Babérfák, Arccal a tengernek, Versben bujdosó. 1977-ben sajtó alá rendezte a Jönnek a harangok értem cím? verseskötetét, de megjelenését már nem érhette meg.
Forrás: kultupart.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:32 :: H.Pulai Éva
