Immár nincs vége soha… mint sebzett állat, bújna…
Immár
nincs vége soha…
hosszú, mit bárkinek
mondhatna, értésre nem
talál…
Védelmet remélve,
mint sebzett állat, bújna,
talán k?vé változna,
míg érte jön a
halál.
Ha már
az Isten jéghidege
b?réb?l csikorogva
rázza,
látja, nincs hova menjen,
hol melegedjen –
csigaháza lelketlenül
zárva.
Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 12:52 :: Jószay Magdolna