M.Simon Katalin : A csacsi

Tónak partján a csacsi,

                   Iá, a csacsi,

Csacsifülét hegyezi,

                    Iá, hegyezi,

Nyújtogatja a nyakát,

                    Iá, a nyakát,

Rettenetes amit lát,

                    Iá, amit lát!

A vízből neki egy alak,

                   Iá, egy alak,

Szamárfület mutogat,

                   Iá, mutogat…!

Ámul-bámul a csacsi,

                   Iá, a csacsi,

Ő ezt mivel érdemli,

                   Iá, érdemli?

Bennebb lép és kiabál,

                    Iá-t kiabál,

De a másik nem hátrál,

                    Iá, nem hátrál!

Okos enged! – gondolja –

                       Iá, a csacsi,

És a hátát fordítja

                       A másik felé.

Iá-iá,  a szamár,

                      Iá, a szamár,

Ott megint

                      előtte áll,

Megint

                       előtte áll!

Ki  a tóból!  a csacsi,

                       Iá, a csacsi,

Nem követi őt senki…,

                       Iá, őt senki…!

Megtudja-e valaha,

                       Iá, valaha,

Hogy kit látott a tóban,

                       Iá, a tóban?

 

 

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.05.29. @ 13:23 :: M.Simon Katalin
Szerző M.Simon Katalin 248 Írás
Alázattal adózom a z írás hatalmának. Számomra az írás nem csak önkifejezés, hanem maga az élet. Szeretem a ritmust, a dallamot, szeretem az életet. M. Simon Katalin