mondd a napnak, ne süssön,
a szél ne cibálja hajad!
a kőnek, ne légy kemény,
s te víz ne ölelj át!
szél vagyok, folyton cibállak,
kő vagyok, keményen állok,
Nap vagyok, ragyogok veled,
már soha nem lesz árnyékom.
de átölellek mint a tenger
magamba fogadlak.
sziklát török, szelet csitítok
mélyemben a Nap
csak gyenge árnyék
te vagy az egyetlen
ki miatt leszek dagály,
s jég.
Legutóbbi módosítás: 2009.02.05. @ 21:52 :: Tarány Sándor