Arcok rejtetlen könyvéb?l
próbálom az embert érteni.
Belevésve a kor, bele, amit mutat,
vélt titka – bens? rezdülései.
nyílt testbeszéd. Az arcjátékban
a tudattalan, a mondatlan,
az elhallgatott – kifejez?dik
mind az adott pillanatban!
Szemekben magány jégzajlása.
Kavargás: vágyak, szeszélyek,
s lobogásukban megfejthetetlen,
halálban oldódó szenvedélyek.
A lélek útját fürkészni! jelzések,
jelenések, lelkiismeret, jog,
s csapdák, veszélyek – a túlélés
veszt?i közt amint kanyarog.
Történelem az arc, él? m?ved,
szobrász-id?! Neandervölgy kora,
az els? t?z öröme. B?rön, csontban,
erekben szüntelen létcsata!
Ki látja, mit én? A finom rezdülést,
mit felismerés vált az arcokon –
mig szemem szomjasan tapad
szívlüktetés? ajkakon.
Kit a csönd világa zár,
s szellem és szerelem vezet,
arcok szótárából is próbál
érteni embert, életet.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:09 :: dudás sándor
