Néztem ma a világot.
Susogva bújtam az Aranykapu alatt,
simogattuk egymás kezét,
szorítottuk, hogy feszes legyen a vonat,
hallgattuk a f? ezeregy titkos gondolatát.
Kinyílott már a gesztenyfa alatt a hóvirág…
Meglestük, a kósza szél
merre settenkedett.
Láttam aranysárgába úszkálni a Napot,
majd holnap én is felteszem a lila kalapom…
Legutóbbi módosítás: 2009.03.18. @ 22:28 :: Dvorák Etela