álom rád város
nyeld zajom
míg csörtetve éjbe vonszolom
roskadt árnyam
látod
mint részegre ha botorkál
kocsmázás után
egy kapualj zuhant le rá
hát hantold fölé vakolatod
salétromát
az est-homály elcsomagolt már
és hörög a kukán
a hátsó udvar b?ze
és loccsan egy részeg -azanyád-
a hunyorgó ablakon át
megveted
én is megteszem
mint szaltót halálosat
vetem
meg- vagy nem vetem
kit érdekel
és leemelve mind a lámpát
ha járom a sámán táncát
árnytalan
a járdaszegélyb?l kigyomlálom
kandeláberek sorát
s rakok máglyát
fénytelent
letépek még egy szál virágot
algernonnak
Lucskai Vincze : Salto mortale
2009.03.22.
Lucskai Vincze
Vers
8
Szerző Lucskai Vincze
201 Írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...