Megáll a Nyugati metró,
Aztán lehel egy álmost,
A fékvesztő sikollyal,
Gondolja játszani,
Az eldoblak-elkaplak bábost,
Fekete csempék közt
Mosolyod vagyok,
Az utcában mégis
Lépteim izzadják,
A vakolatangyalok.
Lüktető gázégőn
Lassan zsibbad
az álom,
Ki vagy függönytánc?
Az ablakból kitalálom.
Hozzád visz mindig,
Felfeslő kabátom bélése,
És az visz is el,
Csak idő,
Kérdése.
Legutóbbi módosítás: 2009.03.21. @ 07:37 :: Molnár Zsolt