Bocsánatod kellene kérnem,
hisz velem kellett volna a teljességet
néked átérezned, s nem átvérezni,
ami utána jött.
És bocsásd meg, hogy nekem veled,
hitegetések világán túl, ahol a vágy: a lélek,
és a test: a valóság meg a fáradás.
Mert mindkett?nknek szánalom,
hogy annyi az ember, amennyi bennünk
volt eddig, és nem lesz soha több.
Szegény, szegény, mi vagyunk,
de jobb, ha azt mondom: mi voltunk.
Legutóbbi módosítás: 2009.03.24. @ 20:40 :: Petz György