Előadó: Wéber Ferenc
(meghallgatom)
Csak azt az estét tudnám feledni,
mikor a kopott macskakövön fekve láttalak,
amikor utoljára éreztem, hogy együtt vagyunk.
Ahol döbbenten álltam és bizakodva
vártam a jótékony ébredést,
ahol távozó lelked már szelíden szólt
és a kimondatlan szó is simogatott.
ahol Angyalföld hajtott fejet előtted
és angyalok vigyázták léptedet.
Csak azt az estét tudnám feledni,
mikor önző módon feledted gyermeked,
mikor angyalszárnyakon léptél a semmibe,
elrugaszkodva a léttől és minden valótól,
amikor elméd bíborvörös sugarai
mocskos indulattá silányultak,
ahol az értelem már nem talált szavakat,
ahol Angyalföld hajtott fejet előtted
és angyalok vigyázták léptedet.
Csak azt az estét tudnám feledni,
mikor az orvos lemondóan legyintett,
mikor pokróccal letakarva feküdtél a kövön
és az emberek némán álltak körötted,
amikor először fogtam meg jéghideg kezed
és a szorításra csak egy kék folt felelt,
mikor a rendőr is levett sapkával jegyzetelt,
ahol Angyalföld hajtott fejet előtted
és angyalok vigyázták léptedet.
Legutóbbi módosítás: 2019.06.19. @ 20:28 :: Adminguru