Eckermann Úr és stábja havonta megújuló plakát-, fotó- és festménykiállításokkal, könyvbemutatókkal, felolvasó-estekkel, koncertekkel, valamint színházzal várja kávézóbarát közönségét. Aki szívesen issza meg esti cappucinóját vagy fogyaszt egy pohár bort barátai és a különféle szellemi táplálékok társaságában, biztosan szívesen követi majd az Interakció Társulat egy órás fellépését a szegény Masnis esetér?l a bárpult, a kisasztalok és a pianínó között.
Este nyolckor akcióba lendül a fiatal alkotógárda – de nem zavarón ’inter’. Csak közvetlen mellettünk, nekünk mesélnek el egy történetet.
Hogy a Masnis bizony meghalt, de el?tte hátrahagyott egy zavaros levelet, szexi keszty?kr?l, Párizsról és az ? Nagy Szerelemr?l. Hol dalban, hol apró jelenetekkel körvonalazódik egy „szerelem utsó vérig” történet, Lakótárssal, h?telen Kedvessel és elárult Barátsággal.
Kosztolányisan szomorkás naív stílben lepötyögtetett blog-mondatok, impresszionista betétek, a fiatalság ’Sturm und Drang’ lendülete által megkövetelt befejezés. Egy mozaikos napló, szubjektivitásában agyongy?rt-forgatott búcsúlevél folytatásokban, hogy miért is csalunk és csalattatunk meg. Ifjonti fennkölt banalitások banális fennköltsége, cigarettafüstös századel?i mánírokkal, ami jól áll Masnisnak, a Kölyöknek és a Szobatársnak.
A háromszög szerepl?i állandó mozgásban, mondandójuk töredezettségével hívják fel magukra az üdlögél?k figyelmét, miközben úgy illenek az Eckermann hangulatához, ahogyan az el?adás címe után tett zárójeles megszorítás is a címhez: kell, kellenek oda, érdekessé teszik azt. Hiszen nincs szekszibb a keszt?nél (csak te). Valami ilyesmit éreztünk mi is az Els?, az Igazi iránt.
„A Masnis meghalt. A Kölyök meg énekel tovább. A Szobatárs fél. A Zongorista meg belekeveredett. A Masnis búcsúlevelet írt. A Kölyök meg énekel tovább. A temetés óta eltelt egy hónap, és a levél megjött, mint egy id?zített bomba. A Szobatárs fél. A levélben ott van a válasz, hogy miért halt meg a Legjobb Barátn? és hogy ki a felel?s. A Zongorista meg belekeveredett. Nem mintha nem örülne ennek… De a Kölyök csak énekel tovább, és a Szobatárs fél. És a levelet ki kéne nyitni. Vagy elpusztítani. De ahhoz meg el kéne olvasni. A Masnis meghalt. A Kölyök meg énekel tovább. A Szobatárs fél. A Zongorista meg belekeveredett. És a Masnis meghalt.
Interakció Társulat: Nincs szekszibb a keszt?nyél (csal te)
?ze Dóra blogjából írta és rendezte: Szalay Álmos
SZ: Hollai-Heiser Anna, Gáspár Kata, Krausz Gábor, Simon Attila
Zene: Simon Attila
2009. április 5., 10., 24., 25., 30. 20:00, helyszín: Eckermann Kávéház, XI. Ráday u. 58.
Forrás: kulturpart,hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:32 :: H.Pulai Éva
