“…szövögetek és kezdek most szebbet és nagyot!”
Néha szakad a pókháló.
De hol a pók? De ki a pók?
Gondos életm? kárba vész,
ha magnak a talaj nem való,
kezdheti nulláról…
újra és újra épít elölr?l,
míg él, küzd és nem adja föl.
Hétf?, újrakezdés…
ismét nyomot hagyok,
szövögetek és kezdek
most szebbet és nagyot!
Fájom az életet,
s ?rzöm hitemet,
bár néha szakad
a pókháló.
De én vagyok a pók,
és ez itt a való.
—————————————————————–
Magdikám, az els? versszak gondolati lírának híg, a hangulatlírához meg nincs is köze. Gyanítom, hogy tán a lírához sem, egyszer?, száraz és szükségtelen el?magyarázása a második versszaknak, aminél szintúgy ezerszer jobbakat írsz, de megáll egyedül.
Legutóbbi módosítás: 2009.04.27. @ 04:47 :: Jószay Magdolna