testem átment
a túloldalra
mikor látta szemem
hogy szembe jössz velem
ujjaim szememre rakták
a sötét üveget
ha átnézne szemed
legyen indokuk
nem látni szemeimnek
görbe tükrökben
éles képeit a jelenbe
siklott múltnak
ásított a fekete ház kapuja
az udvaron sáros terepjárók álltak
az egyik halványszürke füstöt eregetett
és titkos szobákban már nem
kereshettelek
megforgattam ujjamon
a Gy?r?t rajta rúna jelek
neveddel
rossz szokás
hétköznapi varázs
idegen mosolyt
t?zött arcodra a nap
ideges remegés
gyomromban
lenéztem a gödörbe
sörpadok korsók fejek
cigarettát vettem
ki a dobozból
és halványszürke füstöt eregettem
nem kerestem
mégis megtalált
megváltoztattam életem
(gnóthi szeauton)
egy pillanat alatt
megittam söröm
és ezredszer ismételve
rituálisan
sorban
leöltem
egykori
szavaim
de testem emlékezett
rád a túloldalon is
testedre és láttam
szád mosolyra nyílik
csók helyett
ujjaim homlokomra
tolták a napszemüveget
szemem belenézett
szemedbe csók helyett
szám mosolyra nyílt