Matos Maja : LEVÉL NAGYANYÁMNAK

 

Aztán, hogy bánnak veled ott az égi réten?

Találkoztál Lizánkkal a héten?

Mondd, akad ottan valaki, ki kicsike kontyod felt?zi,

s szemedbe hulló hajszálat el?zi.

Simítva ki nyugtatja kezed, ha fájón remegni kezd?

…és ott, a nyugalomba’ van-e, ki veled megy a templomba?

Puha posztóval fényesre ki dörgöli azt a szétkopott, fekete kis cip?d…

Tör?dik-e valaki teveled, mikor harisnyád, megrogyva tekereg?

Hány fiókja van ott a szekrénynek? Benne dolgaid, rendesen elférnek?

Ugye, most biztos könnyezik szemed, abban a fényességben.

Megtaláltam éppen, itt hagyott szemüveged a szekrényszélen.

És itt maradt a sok kacat, mik számodra oly’ fontosak.

Remélem, ott, az új helyen, jól bánnak veled, és mindent, ami kell, megvettek neked!

Hidd el, kiérdemelted!

 

Majd megyek!

..de tudod, a gyerekek, unokák nem szeretnék.

Még kicsit maradnék!

 

 

Legutóbbi módosítás: 2009.04.10. @ 20:53 :: Matos Maja
Szerző Matos Maja 249 Írás
Itt otthon érzem magam. Szívesen olvasok, írok. www.majalapja.eoldal.hu