/Saját fotó/
A tetők fölötti fürdőszobában,
szunnyadó hotelben reggelire vártam…
A kitakarózott pirítós kenyér
rég kihűlt. Tükörtojásom tenyerén
két harapás között megdermedt a szó.
Az órák téli lassúsága miatt
még később virradt. Vasutassztrájk-időt
pihentek a vonatok, s egyre több bért
követeltek, parttalanná vált a sztrájk.
Néztem a csapot a toalett előtt,
s egy díszszívet odafenn a fogason,
oly szomorúan lógott, karácsonytájt,
csak úgy magányosan, méltatlanságba
merülve – Azóta is foglalkozom
a gondolattal, hogy megírom,
egyszerűen fogom a felakasztott
szívet, leveszem, s menekülök vele
a tavasz felé… eléd,
hol bizsereg két fűszál,
kacagnak a madarak,
s a tetők fölötti fürdőszobában
fekete gyászcsempék nem nyelik
el vágyam… tavaszra találó
háztetők fölött.
(2009-04-02)
Legutóbbi módosítás: 2009.04.02. @ 15:53 :: Péter Erika
