Nyomtatás

El?ször is kíváncsi voltam, mit találok arra a szóra a neten, hogy: Anya?

A wikipédia szerint:

Az anya az utód szül?párjának biológiai vagy szociális, jogi n?tagja.

Különféle társadalmi, kulturális, vallási, jogi, genealógiai szerepe létezik. Van édesanya, mostohaanya, biológiai anya, béranya stb. Biológiai értelemben a gyermekek világra hozója, génállományuk felének átadója. Jogi értelemben az a biológiai vagy a családba házasság útján bekerült n?nem? szül?, aki nagykorúságukig a gyermekeket apával közösen neveli és testi lelki egészségükért felel?sséggel tartozik.

Az anya els?dleges történelmi szerepe a gyermekek felnevelése volt, de ebben a 20. századtól a nyugati világban az apára is egyre nagyobb feladat hárul. Az anya társadalmi és vallási helyzetét a jog és a vallási el?írások határozzák meg, melyek els?dleges funkciója a múltban a legitim utódlás biztosítása volt a családon belül. Ezért a n?ket számos hátrányos jogi, erkölcsi és vallási megkülönböztetés érte.

A nemesi családokban az anya származása is rendkívül fontos volt. Egyes tisztségek elnyeréséhez (kamarás, máltai lovag stb.) ezért apai és anyai ágon egyaránt meghatározott számú nemesi ?st kellett kimutatni. A nemesi családok anyai ágon is igyekeztek minél el?kel?bb ?söket felmutatni, mely a tekintélynövekedés mellett számos jogi (öröklés, hivatalviselés) és társadalmi el?nnyel is kecsegtetett. A birtokperek során részletes genealógiákkal, családfákkal érveltek, egyes országokban pedig az apa és a gyermekek címerébe a címerörökös anya (családja utolsó n?tagjának) címerét is felvették.

Anyák napjának története

Az anyák napja világszerte ünnepelt nap, melyen az anyaságot ünnepeljük. Magyarországon ez a nap május els? vasárnapjára esik, de több országban május második vasárnapján ünneplik.

Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során kés?bb is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték.

Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követ? negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás el?tt külön erre a napra elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára.

Az Egyesült Államokban el?ször 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját, Julia Ward Howe segítségével.

1907-ben a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára t?zte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Rengeteg id?t és energiát szánt arra, hogy az ünnepet el?bb állami, majd nemzetközi ismertség?vé tegye. Jarvis a célját 1914-ben érte el, amikor Woodrow Wilson amerikai elnök a napot hivatalos ünneppé nyilvánította.

Sajnos azonban Anna Jarvis a népszer?sítésre fordított ideje miatt nem vette észre, hogy hamarosan az ünnepet „felkarolták” a virágkeresked?k, üdvözl?lap-gyártók, cukorka- és ajándék-keresked?k, akik Európában is propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, melynek hatására az gyorsan népszer?vé vált kontinensünkön is. Az eredeti elképzeléshez képest – az él? és elhunyt anyák tisztelete – az ünnep eltolódott az ajándékozás, Jarvis véleménye szerint pedig f?képp a virágkeresked?k hasznának növelése irányába. További élete során oly hevesen tiltakozott az ünnep üzletiesedése ellen, hogy még a törvénnyel is szembekerült egy vehemens tüntetése során. Élete végére megbánta tettét és nem akarta nevét Anyák Napjával kapcsolatba hozni.

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az els? ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját.

Dátum

A legtöbb országban ez az ünnep májusra, ezen belül a legtöbb helyen május második vasárnapjára esik.

• február második vasárnapja: Norvégia
• március 8.: Afganisztán, Bulgária, Szerbia
• március 21., a tavasz els? napja: az arab világ legtöbb országa (például Egyesült Arab Emirátusok, Egyiptom, Irak, Kuvait, Libanon, Szaúd-Arábia)
• május els? vasárnapja: Dél-afrikai Köztársaság, Litvánia, Magyarország, Portugália, Spanyolország, Románia
• május második vasárnapja: Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Chile, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Japán, Kanada, Németország, Olaszország, Peru, Svájc, Szlovákia, Tajvan, Törökország
• május 10.: Latin-Amerika legtöbb országa (például Guatemala és Mexikó), Hongkong, India, Malajzia, Pakisztán, Szingapúr
• május 26.: Lengyelország
• május utolsó vasárnapja: Franciaország, Marokkó, Svédország
• június második vasárnapja: Luxemburg
• október harmadik vasárnapja: Argentína
• december 8.: Panama

Más ünnephez kapcsolódik:

• Egyesült Királyság (Anglia): az itteni anyák napja (Mother’s Day) a Nagyböjt negyedik vasárnapjára esik. A Mothering Sunday nev? vallásos ünnepb?l alakult ki, amely eredetileg nem kapcsolódik a mai anyák napja ünnephez.
• India: a nyugati hatásra átvett május 10-i anyák napja mellett megtartják a Durga Puja nev?, októberi tíznapos ?si hindu anyák ünnepét is.
• Thaiföld: augusztus 12., Sirikit királyn? születésnapja

Forrás: wikipedia.org

Leonardo da Vinci: Madonna gyermekkel

Illa Mária Marietta:

’A Nagy Anya a mitológiában Mátrix, az Ã?°r, a Csillagos Ég a palástja. ? a Káosz, a Semmi, a Végtelen Éj, ahogy Vörösmarty ábrázolta a „Csongor és Tünde” bevezet?jében. ? az életet megszül? dajka, a szeret? Asszony és ? a Halálanya, aki elvágja az élet fonalát. ? szövi a kelmét, testünk ruháját, Maya fátylát, melyr?l a beavatott tudja, hogy mindez „hiábavalóság” csupán, illúzió, látszat, múlandóság, mi eltakarja a lényeget: az öröklétet. Ekkor megsz?nik a varázslat megköt? hatalma.”

Michelangelo Pietáját mindenki ismeri; mármint azt, amelyik a Szent Péter Bazilikában van: tökéletesen finomra megmunkált hófehér márvány, gyönyör? arcvonású Sz?z Mária, hasonlóan tökéletes szépség? Krisztus-fiával az ölében. Szinte közhely már azt mondani róla, hogy a gyermekét elveszt? anya fájdalmának legszebb ábrázolása…a megtestesült szépség.

Sz?z Mária hónapja is a május

Önkéntelenül és mintegy magától értet?d?en érzünk vonzalmat Isten Anyja iránt, aki a mi Anyánk is. Szeretnénk vele mint él? emberrel találkozni, hiszen a halál nem gy?zte le; ? testest?l-lelkest?l az Atyaistennél, Fiánál és a Szentléleknél van.

Saját édesanyánkkal való kapcsolatunkat vehetjük mintának Máriához, szeretetreméltó Úrn?nkhöz f?z?d? viszonyunkban. Istent ugyanazzal a szívvel kell szeretnünk, mint szüleinket, testvéreinket, rokonainkat, barátainkat: hiszen csak ez az egy szívünk van. És éppen ezzel a szívvel kell Máriához is járulnunk.

De hogy szoktak viselkedni anyjukkal a gyermekek? Igen sokféleképpen, de mindig gyöngéden és bizalommal: finoman megérzik, mi felel meg a helyzetnek, mindig másképp, de sosem maradnak meg a küls?ségeknél: kedvesen bizonygatják összetartozásukat hétköznapi apróságokkal, úgy érzik, meg kell tenniük anyjuknak, egy anyának viszont hiányoznak, ha a gyermek néha-néha megfeledkezik róluk: egy csók, gyöngédség, mikor elmegy vagy megjön, egy kis ajándék, egy-két szeret? szó.

Égi Anyánk iránti magatartásunkban is megvannak a gyermeki vonzalomnak ilyen módjai, amelyek által szoktunk vele érintkezni. Sok keresztény régi szokás szerint skapulárét visel; egyeseknek szokásává vált, hogy köszöntik a Sz?zanya képeit, amelyek minden keresztény házban és nagyon sok város utcáin megtalálhatók – nem kellenek hozzá szavak, elég egy röpke gondolat. Mások rózsafüzért imádkoznak, ezt a szép imádságot, amelyben mint egy szerelmes, fáradhatatlanul ismétlik ugyanazokat a dolgokat, és emellett az Úr életének legfontosabb pillanatai fölött elmélkednek. Sokan egy bizonyos napot a hétb?l Máriának szentelnek – éppen azt, amelyen mi ma összejöttünk: a szombatot -, hogy kimutassák hálájukat azért, hogy ? aki Isten Anyja, a mi Anyánk is.

Mária, Isten Szent Anyja, észrevétlenül élt, mint népének akármelyik asszonya. – Tanulj t?le egyszer?séget.

Út, 499

Forrás: opusdei.hu

Zágon István: Az anya meg a szül? (Koncz Gábor  el?adásában)

http://www.youtube.com/watch?v=RFiLvn1zkTk

Mesélj anya, milyen voltam,
amikor még kicsi voltam?
Az öledbe hogyan bújtam
és tehozzád hogyan szóltam?
Amikor még nem volt beszédem?
Honnan tudtad mit kívánok?
Megmutattam a kezemmel?

Mesélj rólam!
Hogy szerettél?
Engem is karodba vettél?
Meleg tejeddel etettél?
Akárcsak a testvéremet?
Gyönyörködtél akkor bennem?

Úgy neveztél: kicsi lelkem?
És amikor még nem voltam,
a hasadban rugdalóztam,
tudtad-e, hogy milyen leszek,
milyen szépen énekelek?
Sejtetted, hogy kislány leszek?
Mesélj anya,
mesélj rólam!
Milyen lettem,
amikor már megszülettem?
Sokat sírtam vagy nevettem?
Tényleg nem volt egy fogam sem?

Ha én nem én lettem volna,
akkor is szerettél volna?