Schéner Mihály 1923. január 9-én született a Békés megyei Medgyesegyházán. 1942-ben a Képz?m?vészeti F?iskolán Rudnay Gyula tanítványa lett. 1944-ben besorozták, de megszökött, és a háború végéig bujkált. 1947-ben fejezte be f?iskolai tanulmányait.
M?vészete többféle stílusirányzat elemeit ötvözi magában. Ami mégis állandó munkáiban, az a népi mesterségek iránti tiszteletet kifejez? motívumkincs: a lovas huszárok, betyárok, szegénylegények cifrasz?r mentéje, piros csizmája, a zsinórdíszek, a mézeskalács bábok, a faragott lovacskák, a kiskocsik a gyermekkori vásárok, búcsúk színes forgatagába vezetik a szemlél?t.
Schéner Mihály (1923–2009): Rhodosz
olaj, farost,
50×70 cm
Schéner gyakran alkalmazza a görög mitológia alakjait is, kentaurokat, hárpiákat, sell?ket. Álmai, érzései sokféle alakban és anyagban öltenek testet, egyaránt dolgozik festékkel, textillel, fával és fémmel.
M?vészi törekvéseinek összegzése az 1983-ban a M?csarnokban megrendezett gy?jteményes kiállítása volt. 1984-ben újabb oldaláról is megismerhette a közönség a m?vészt: ekkor adta ki Diabolikon címmel a száz kisördögöt bemutató rajzsorozatát, melyet az ördögök tulajdonságairól szóló szövegekkel egészített ki. Nem ez volt az egyetlen prózai munkája, hiszen egyrészt m?vésztársairól szóló cikkeket jelentetett meg az Új Auróra cím? folyóiratban, másrészt Az Egy (Ontológiai létez?) címmel filozófiai m?vet is írt.
1988-ban Békéscsabán két parasztbarokk m?emléképületben létrehozta a Meseház elnevezés? játékmúzeumot, majd ismer?seivel alapítványt is létrehozott a gyermekkultúra segítésére.
M?vészetér?l számos tanulmány jelent meg, m?vei több írót és költ?t is megihlettek, többek között Nagy Lászlót és Ágh Istvánt is. Pacskovszky József portréfilmet készített róla, mely 2002 októberében a szolnoki Nemzetközi Képz?m?vészeti fesztiválon els? díjat nyert.
Forrás: fh.hu
Minden életrajza szerint két hazai m?vészeti akadémiának volt a tagja – ebben is különleges volt, ebben is konvenciókat nem t?r? Schéner Mihály. Ez volt azonban bizonyára a legkisebb deviancia a hosszú és változatos életpályán. Amely pályára akkor, a hatvanas években kezdett szakma és közönség igazán figyelni, amikor egyébként is a nagy megújulások, a látványos szakítások pezsdítették fel a hazai m?vészeti életet.
Schéner akkor a népm?vészet segítségével látszott megszabadulni a posztimpresszionizmustól, betyárok és huszárok, mézeskalácsfoltok és cserépfelületek töltötték meg az addig szolid vásznakat, új, szokatlan fest?iséget teremtve. Ám amikor ezek a fafaragásból, hímzésb?l és m?kovácsolásból ismert alakzatok leváltak a képfelületr?l, és maguk is faragott, hímzett és fémmegmunkált egzisztenciák lettek, valami sosemvolt min?séget kellett felfedezni az immár nemcsak fest? kiállításain. A pop art példája bizonyára bátorította a m?vészt, de ? egészen különleges pop artot teremtett. Nemezb?l szabta és zsinórral díszítette, mint a sz?rszabók, faragta és esztergálta, mint a régi fajátékok mesterei, köszörülte és esztergálta, mint a szerszámkészít?k.
A tarka mézeskalácsformák, zöldmázas fazekasmotívumok, pásztorfaragások azonban éppoly kevéssé voltak népm?vészetiek, amennyire pop artosok. Alföldi, medgyesegyházi paraszt környezetéb?l hozta vissza, elevenítette fel az emlékeket, de sosem tisztelte ?ket annyira, hogy utánozta, sosem mitizálta ?ket annyira, hogy abszolutizálta volna. Játszott. Játszott a formákkal, játszott az anyagokkal, játszott a festészettel is, amellyel egy pillanatra sem szakított: szürreális, szabados képeit pátriákra korában is fiatalos zabolátlansággal és fiatalos aktivitással festette.
Rózsa Gyula
Forrás: nol.hu
Schéner Mihály (1923 – 2009)
Rodoszi sziklák (1994)
olaj-farost
80×60 cm
Schéner Mihály korunk egyik legnagyobb alkotója, polihisztor m?vész. A Magyar M?vészeti Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és M?vészeti Akadémia tagja.
A stílusában felismerhet?, mégis sokféle m?tárgyat létrehozó Schéner gazdag, állandóan alakuló életm?ve a folyton változó világban helyét keres?, az alkotói szabadságot megvalósító XX. századi képz?m?vészet példázata lehetne. Egyaránt dolgozik festékkel, textillel, fával, fémmel. Rajzol, szerkeszt, farag, épít, gyúr, varr és ragaszt, felhasználja a mézesbábok önt?formáit. Fest?, rajzoló, textilszobor- és bábkészít?. Háromlépcs?s folyamatban gondolkozik: rajzban tervez, majd fest, szobrot készít, „formába önt”, mindig a végs? plasztikai megoldást keresi. Ami állandó és mégis játékosan változékony megjelenés? Schéner m?vészetében, az a gyermekkori emlékek által meghatározott népi mesterségek iránti tiszteletet kifejez? motívumkincs, a tárgyi folklór formakészlete, amely már-már kézjegyként ismétl?dik munkáin. Mitológikussá n?tt képzelete új lényeket teremt. Pályája els? szakaszában expresszív képeket fest, kés?bbi képein a szürrealista motívumokat konstruktív szerkezetbe rendezi, a geometriát és az organikus természeti motívumokat egyaránt beépíti m?veibe. A népi, népm?vészeti formakincsb?l vett figurák (betyárok, huszárok, mézeskalács bábok, kiskocsik) a gyermekkori vásárok, búcsúk színes forgatagába vezetnek.
Schéner Mihályt a 60-as években leginkább a formákkal való játék érdekelte, a festmények felülete egyre gazdagodott: a táblaképek felületén applikációk jelentek meg, vagy lemállasztott rétegek hagyták maguk után hiányukat, motívumok nélküli ?sformák, archetipikus képzetek bukkantak fel m?vészetében. A véletlenszer?nek látszó rétegekkel való játék azonban tudatos komponálás eredménye, amely kés?bb nyilvánvaló ritmusnak és formai szerkesztettségnek adja át helyét, mint a Törvénytáblák c. sorozaton.
A különböz? m?vészi kifejezési formák egymásra termékenyít? hatással vannak, át- meg áthatják egymást. Textilszobrai, amelyekkel új m?fajt teremtett, ugyanazzal az automatikus, expresszív-szürrealista módszerrel készülnek, mint festményei. A hagyományosan a népm?vészetben alkalmazott anyag, a filc lehet?séget ad a népi formakincs felelevenítésére, amely azonban a m?vész különös szürrealista átiratában jelenik meg. Egész sor textilb?l készült kézplasztikát alkot, amelyeket az ujjakra rávarrt díszekkel öltöztet, személyesít meg. A színes-különös világból aztán Schéner újra puritán képi és formai rendbe juttatja el a néz?t, majd nemsokára tépett, gy?rt, vágott, csorgatott, repedezni hagyott szenvedélyesen vonagló képi felületeket hagy hátra. Schéner készített apró gyermekjátékokat, térstruktúra-tereket, mászókákat is. A magyar népi formák mellett szürreális játékaiban alkalmaz görög mitológiai alakokat. Schéner mindennapos alkotó tevékenysége mellett rendszeresen publikál nemcsak saját m?vészetér?l, hanem m?vésztársairól is számos írása jelenik meg.
Schéner Mihályt több évtizedes m?vészi munkássága elismeréseként számos rangos kitüntetéssel jutalmazták. 1978-ban Munkácsy-díjat kapott. 1984 óta érdemes, 1989-t?l kiváló m?vész. 1995-ben Kossuth-díjat vett át. 2004-ben a Táncsics Alapítvány díjával tüntették ki, 2005-ben Prima Primissima-díjra jelölték.
(Kovács Árpád)
Forrás: kormendigaleria.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
