– Jónapot kívánok!
– Jónapot kívánok!
– Ön az a tudós hal, akir?l annyit hallani?
– Én vagyok. Megtisztel a figyelmével.
– Nem tesz semmit. Nem magyarázná el az elméletét? Sajnos nem értettem igazán.
– De, szívesen. Látja maga körül ezeket a vízmolekulákat? Látja milyen pályán keringenek? Számításaim szerint ezeknek egy kezd?pontból kellett kiindulnia, és valamilyen, eddig ismeretlen er? indította el ezen a pályán. Kezdetben persze csak borzasztóan apró részecskék voltak, de ezek összeütköztek, torlódtak, és így alakult ki a mai világ.
– Ez az er?tér is, ami elválaszt minket a kinti világtól?
– Igen, és képzelje, ott nincs víz!
– Szóval odakint elképzelhetetlen az élet?
– Nem elképzelhetetlen, csak nagyon csekély rá az esély. Gondoljon bele: mekkora az esélye annak, hogy máshol is kialakuljanak az élethez szükséges feltételek? Azt hiszem a mi világunk egyedi ebb?l a szempontból.
– Köszönöm, hogy mindezt elmondta nekem. Még gondolkodom rajta.
– Örülök, hogy arra késztettem. A viszont látásra!
– Viszontlátásra!
Legutóbbi módosítás: 2009.05.16. @ 20:43 :: Nagy András
