Az ablaküveg elérhetetlen oldalán
Kövér es?cseppek táncoltak
A vállig ér? felh?s égbolt alján, mikor
A buszmegálló csontig szívott csikkéinek
Hegycsúcsán megpillantottalak.
Hiába rohantál az ajtók, záródtak.
Kéjesen vigyorgott a sof?r és én
Az orrommal egy szívet rajzoltam neked
Párából az ablakra vigaszul, empátiából,
Esetleg csak azért, mert a tömeg
Nekinyomott az ablaküvegnek
/És köztudott, orral könny? szívet rajzolni/
Vagy talán a szürkeség megszépített
És régen rajzoltam szívet.
Vízpöttyök megsz?rték arcodat, de
Ma is tisztán látom mosolyod, ahogy
Kacagtál a teljhatalmúra,
/Sírás és méreg helyett/
Hisz biztosan észrevetted a szívet
Egy hajnali járat ablakán.
Legutóbbi módosítás: 2009.05.23. @ 13:15 :: Ocsenás Gábor