gondolat lesz vagy vers – kérdi t?lem én,
aztán rájövök, nem beszélünk össze,
menjen ki-ki a maga útján, olykor tán
összefutunk, meghívjuk a másikat, bár
mindkett?nknek vannak anyagi nehézségei,
pedig fiunk azt mondta: kamatozzunk, papa,
és akkor nem lesznek. Mennyivel egyszer?bb
így az élet – kett?ben; egyik az értelem, másik
az érzelem lenne, s még feleségünkr?l nem is
szóltam, pedig olykor ?t is bevonjuk kis körünkbe.
Az élet hármasban is jó lehet, csak túl ne ragozzuk,
mert kigolyóznak a nyelvészek. Nem baj, úgyis
majomképet vágok a HÉV-en, már az is eld?l, aki
csupán az ablakból látja, ahogy körülfintorogjuk
az embert, mint olyat, meg ilyet, mi, ketten:
a gondolat, nevezzük értelemnek, a másikat,
ha érzelem, hát jobb híján nevezzük versnek.
Legutóbbi módosítás: 2009.05.04. @ 21:50 :: Petz György