Köszönet a tanárok fáradságos munkájáért
Kedves Tanítóm!
Te, ki el?ször fogtad a kezemet, s e küzdelmes
világra nyitottad szememet.
Te, ki a szomjazót megitattad, tudásod kelyhét
közreadtad,
gondolsz-e náéha az el?dökre, az el?tted járó
nevel?kre?
Mint, ahogy én sok nehéz órán, gondolatban
még szólok hozzád.
Hallgatom lágy muzsikádat,
ahogy a titkokat magyaráztad.
Háborgó lelkemnek varázsos nyugtatás,
a dallamszárnyon szálló vígasztalás…
Voltál barátunk, Apánk, Anyánk!
Mindenekfölötti Óriás!
Voltál életemben érlel? er?,
mint növénynek napfény, földeknek májusi es?…
Lámpásom úttalan utakon, int? szavaidat ma is
fogadom…
Immár megvívtam harcomat, szívemben ?rzöm arcodat.
Most már tudom, mi az, tör?dni,
talán nem kés? megköszönni!…
Legutóbbi módosítás: 2009.06.02. @ 14:49 :: Bősze Éva
