Dvorák Etela : ne sírjál…

…ma ballagtunk az óvodában…csak én sírtam…senki más

 

 

 

 

Szandi
már kuncog
Viktorra néz
gyere, itt van egy üres szék
Vivien
még morcos
rám sem néz
ruhája hófehér
masnija kék
Danira
Barbi már vár
csacsogó szája
be nem áll:

Mikor ballagunk már?-

Húsz
mosolygós szempár
tekint most rám…

kislányokból
táncoló hercegn?k
lettek a nyári fák alatt

fiúk
nagyra n?ttek
egy perc alatt

még egy nap
és vége
az ovinak

tündérkert
csodákkal
majd
másokra vár

ma még
mindenkié
a meseház

nézd, ott egy kismanó, ne sírjál-

Legutóbbi módosítás: 2009.06.18. @ 18:18 :: Dvorák Etela
Szerző Dvorák Etela 526 Írás
Etela Dvoráková vagyok... Nyugat Szlovákiaban élek. Aki akar megismerhet... A léleknek nem kell a pénz, a lélek valami szépet remél. Kell neki mindennap a pillanat, amikor valami szépet befogad, és felerősítve sugározza tovább, Hogy szebb legyen tőle a Világ.