H.Pulai Éva : Karinthy Frigyes, született 1887. június 25-én

2009.06.25. H.Pulai Éva Hírek 21
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
Képtelenség vállalkozásom… Karinthy Frigyesr?l méltó megemlékezést írni.
De akarok írni Róla, és megpróbálom a lehetetlent.

 

Egész irodalmunkban ? a leghíresebb, legnépszer?bb, a legtöbbször olvasott, idézett, emlegetett humorista – holott tulajdonképpen filozófus volt.

 

Karinthy Frigyes Ern? (Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költ?, m?fordító.

 

Édesapja Karinthi József (1846–1921) m?velt tisztvisel?, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg ?ket. Fiúgyermekeik, Frigyes és József már kereszténynek születtek. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után Karinthi József egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

 

Karinthy Frigyes 1898 és 1900 között kezdett írni: színm?veket, kalandos történeteket, verses meséket írt; emellett naplót vezetett. 15 éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül cím? regényét.

Érettségi után matematika-fizika szakon, bölcsészkaron és sebészeten hallgatott egyetemi el?adásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdekl?déssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé. Bajor Andor szerint “hitt az értelem erejében, s?t azt mondhatjuk: vakon hitte, hogy múló tünemény a vakság”.

 

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebb?l az id?b?l ered legendás barátsága Kosztolányi Dezs?vel. A következ? években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböz? budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti cím? paródiakötete hozza meg számára 1912-ben.

 

Karinthy és Kosztolányi hajókiránduláson

 

…a világ minden tárgya és rajza és ábrája rejtélyes problémává lesz, ha nem annak nézem, ami, hanem valami titkos tervet teszek fel mögötte. (Karinthy Frigyes, Viccelnek velem, Széchenyi Kiadó, Gy?r, 1999.)

 

Egész irodalmunkban ? a leghíresebb, legnépszer?bb, a legtöbbször olvasott, idézett, emlegetett humorista – holott tulajdonképpen filozófus volt. Egy izgatott, minden iránt érdekl?d? filozófus, a XVIII. század felvilágosodásának legkövetkezetesebb és legtudatosabb utóda, a század tudományos igény? humanizmusának képvisel?je, aki bölcseleti életm?vet nem hagyott maga után, hanem kit?n? regényekben, gyönyör? novellákban, de nemegyszer mulatságos humoreszkekben fejezte ki különféle nézeteit és életfilozófiáját. A kor talán legeredetibb, legmeglep?bb témavilágú regényírója és novellistája, aki legszebb szépirodalmi m?veit versekben írta meg. Egy nagy költ?, a Nyugat nagyjaival egyenrangú költ?, aki egész életében mindössze két vékonyka kötet költeményt írt, de annál több versparódiával jellemezte írótársait és az irodalomtörténetet. Ennyi talán elegend? is ahhoz, hogy tudomásul vegyük Karinthy Frigyes szabálytalan lángelméjét.

 

Ilyen módon eleve elkönyvelték humoristának, és ? vállalta is, mert összehasonlíthatatlan humora volt, de azért is, mert ebb?l meg lehetett élni, és világéletében anyagi gondokkal küzdött. Volt úgy, hogy elég sokat keresett, de felettébb rendezetlen családi életet élt, és a pénzzel sohase tudott bánni. Tehát mindig kellett pénz, és legkönnyebben a humoreszkekért fizettek. ? tehát élete nagy részében ott ült a különböz? kávéházakban, és írta a humoreszkeket, nemegyszer ezekben fejezve ki líráját is, filozófiáját is, s?t keser?ségeit is.

 

„Úgy használnak engem, mint a krumplit Európában – virágomat és gyümölcsömet (humor és vicc) tépik, a gyökérgumót (filozófiámat) eldobják.” – (Az utolsó noteszból)

 

Azután néha elkomolyodott, és olyan tragikus novellákat írt, hogy az olvasók elámultak: hát ez is Karinthy?

 

Az els? világháború éveiben figyelme er?sebben fordul a politika felé. Rendíthetetlen pacifista, várja a polgári forradalmat. 1918-ban ott is áll a forradalom mellett. De 1919-ben nem érti a proletariátus küzdelmének lényegét. Haladó, baloldali polgár volt és maradt: a tanácsköztársaságtól visszahúzódott. De ellentétben sok társától – azoktól is, akik 1919-ben lelkesen vállalták a tanácsköztársaságot, ? soha egy szó erejéig sem mondott rosszat vagy éppen gyalázkodót a proletárok harcáról. Bukásuk után jobban együtt érzett velük, mint amikor pillanatnyilag hatalmon voltak.

 

 

Babits Mihály, Tóth Árpád, felesége, Tóth Annus és Karinthy Frigyes 1926-ban

 

 

A húszas és még inkább a harmincas években azután utálkozva néz körül az ellenforradalmi világban. A forradalmat csak idegennek érezte, de az ellenforradalmat ellenségesnek ismerte fel. Egyre er?teljesebben ábrázolja szépirodalmi m?veiben az emberben rejtez? eredend? gonoszságot, már-már a fasizmus embertelenségeit veti el?re, amelyet már nem ért meg. Ugyanakkor egyre hevesebben igényli az emberségességet. Ekkor válik a racionalizmus szószólójává, a XVIII. század filozófusainak utódjává. Kés?bb majd meghirdeti az Új Enciklopédia szükségességét, amely ugyanúgy tisztázná a század fogalmait, mint a hajdani franciáké a XVIII. századét. Meg is próbál írni néhány címszót ehhez a jövend? enciklopédiához, de ezek nem állnak össze egésszé. Novelláiban és publicisztikájában olykor filozófus, de filozófiai igény? írásai megmaradnak a publicisztika színvonalán.

 

Karinthy Frigyes: Levél kisfiamnak

(Részlet)

 

“Édes kicsi fiam, te még nem tudsz olvasni, neked nyugodtan írhatok és szabadon és ?szintén – hozzád beszélve és mégis magamhoz – valamir?l, amir?l soha nem beszéltem, amit magamnak sem vallottam be soha, aminek a nevét soha ki nem mondtam. Most, ezen a furcsa nyáron, mely úgy hat rám, mint borzongó, kényelmetlen ébredés egy tarka és bolondos álom után, el?ször válik tudatossá bennem, hogy egész életemben kerültem ezt a szót… íme, er?lködöm és nem tudom kimondani most se, különös szemérem fog el, nem tudom legy?zni; pedig nem volnék éppen zárdasz?z, se vénkisasszony – nevén szoktam nevezni, nemcsak a gyermeket, de ama boldog és áldott bölcs?t is, ahonnan származik. Megpróbálom megmondani, mi az, amit érzek, akkor talán nem kell kimondani; ugye?”

 

Karinthy Frigyes- Levél kisfiamnak

http://www.youtube.com/watch?v=uuiSRqquJtM

 

Jellegzetes humanista volt: hitt az emberben, hitt a tudományban, hitt a kultúrában, elkeserítette az embertelenség, harcolt a gonoszság ellen. A társadalom nagy összefüggéseit nem tekintette át, haladó eszméiben tehát utópista volt, aki szövetségese minden haladó eszmének. Ez volt egyéniségének a lényege, de a felszínen els?sorban a humorista, a nagy mulattató látszott. És azért volt ez lehetséges, mert valóban nagy humorista, nagy mulattató volt, aki nevettetés közben csaknem elfeledteti, hogy a józan ész bajnoka, a tudomány propagátora, a kor egyik nagy elbeszél? prózaírója és, alig észrevetten, kit?n? költ?k közt maga is kit?n? költ?.

 

Mindmáig ? a legtöbbet olvasott magyar írók egyike.

 

Karinthy Frigyes – El?szó (elmondja Latinovits Zoltán)

http://www.youtube.com/watch?v=OEHtV42kjN0

 

Érdekes módon a lírai költ? újra csak a végs? években jelentkezett, holott az volt kezdett?l fogva. A Nem mondhatom el senkinek cím? kötet 1930-ban jelent meg, az Üzenet a palackban pedig halála évében (1938). Ha csak ezt a két vékonyka könyvet írta volna, helye ekkor is a Nyugat költ?inek els? sorában maradna. Még formam?vészként sem áll a nagy bravúrosok mögött.

 

Negyvenkilenc éves volt, amikor agydaganat támadta meg. Ezt akkor még világszerte alig tudták gyógyítani. Olivecrona, a híres svéd sebész operálta. Úgy látszott, meg is mentette.

 

Karinthy betegségér?l és a m?tét élményér?l írta egyik leghíresebb és sajátosan érdekes könyvét, az Utazás a koponyám körült. Önmegfigyelés, dokumentum és líra egészen különös ötvözete ez a magában álló m?: különös klasszikusa irodalmunknak.

 

A m?tét után két évvel, nyaralás közben Siófokon váratlanul meghalt.

 

 http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/euproza/karinthy.htm

 

 

 

Karinthy Frigyes

‘Struggle for life’ (1906)

 

Pajtás, úgy fest, alulmaradtál
A Tétel és Törvény szerint –
Dögödre már hiéna szaglász
S a varjú éhesen kering.

.

Nem is a falka volt er?sebb,
Apró vadak tángáltak el –
S hogy irhádon ki osztozik most,
Véreb? Veréb? Nem érdekel.

.

Öklöd, mikor lecsapni kellett,
Mindig megállt a féluton –
Jóság volt? Gyöngeség? Nem értem.
Félsz? G?g? Szemérem? Nem tudom.

 

Talán csak undor. Jól van így is.
Megnyugszom. Ámen. Úgy legyen.
Inkább egyenek meg a férgek
Minthogy a férget megegyem.

 

 

   

Dr. Laáb Ágnes:

Karinthy és Kosztolányi szellemi párbajai

 

Kosztolányi és Karinthy között legendás barátság volt. „Ez a marha volt köztünk a legnagyobb zseni.” – mondja Kosztolányi Karinthyról. Ezt a szót használja, hogy „marha” és ezt, hogy „zseni”. Hogy ez miért érdekes, a szóhasználattól eltekintve? Kosztolányi két évvel hamarabb született, mint Karinthy, és két évvel korábban halt meg, mint a másik. Mindketten 51 évet éltek. És bár Didus halt meg korábban, ? mond véleményt Fricir?l, és ? siratja el közös emlékeiket, múltjukat.

 

A Karinthy, Kosztolányi és Harmos Ilona különös szerelmi és irodalmi háromszögének állított emléket 2008. novemberében a Magyar Televízió a Nyugat-mesék legújabb darabjában, “Pesti csillagok” címmel.

 

E hármasságból – mint életük más nagy fordulataiból – is az utókor profitált. Az irodalom “pletykarovatának” egyik legkedvesebb története 1910-re vezethet? vissza. A Vígszínházban történt: a próba szünetében Kéri Pál újságíró lépett oda Kosztolányi Dezs?höz, aki történetesen egy fiatal színészn?, Harmos Ilona mellett ült, ekkor még ismeretlenként. Beszélgetni kezdtek, majd Kéri így szólt: “kérem, mutasson be a húgának”. Maguk is rácsodálkoznak a hasonlóságra, beszédbe elegyedtek, s a színházból már ismer?sökként távoztak. Nem lettek szerelmesek, de ezután folyton keresték egymás társaságát.

 

Igazi “se veled, se nélküled” kapcsolat alakult ki köztük. Dide és Manyi eleinte csak pajtásoknak t?ntek, szerepeket osztottak egymásra, hogy polgárpukkasztó jeleneteket adhassanak el? az utcán, sokak megbotránkozására. De a barátok gyorsan átláttak a szitán, ketten is segédkeztek abban, hogy a kínzó szerelemb?l végül házasság alakuljon: Kosztolányi unokaöccse, Brenner József doktor, azaz Csáth Géza, és barátja, Karinthy Frigyes. Kosztolányi mindössze 26 éves volt, mikor találkozott kés?bbi feleségével, Ilona 21, Karinthy 23.

 

Az életrajzírók ugyanis Kosztolányi házasságának történetében többnyire a “nevet? harmadik” szerepét osztják Karinthy Frigyesre, s azt nemigen hangsúlyozzák, hogy a szépírói vénával is megáldott Harmos Ilona kés?bb nem csak a férjének szentelt életrajzi kötetet…

Kosztolányiné személyes élményeivel együtt rengeteg anekdotát mesél el Frici és Didus viccel?déseir?l, fonákságairól, Judik Etelr?l, Karinthy és Aranka házasságáról, családi háttérr?l. Írásai arról árulkodnak, hogy Kosztolányi el?tt Karinthyhoz is gyengéd szálak f?zték a színészn?t. Kétségtelenül szórakoztató, bohém társaság lehetett a hármuké, de a színfalak mögött vallomások és heves viták tarkították furcsa kapcsolatukat.

 

A Karinthy Kosztolányi párost mindenki a legnagyobb tréfacsinálóknak tartották. Vajon miben hasonlított annyira ez a két ember?

 

Ilonka így jellemzi ezt: Karinthy Frigyes

 

“Küls?ben semmiképpen sem hasonlítottak egymásra, annál inkább lelki alkatban. Mindketten rendkívül érzelmesek, kamaszosan játékosak, konvenciómentesek. Fütyültek minden hivatalos tekintélyre, a sajátjukéra is. Kosztolányi akaratlanul is tudott tekintélyt tartani, míg Karinthyval mindenki, még a környezetébe került legsilányabb szellem? ember is frère et cochon módján bánt, vagyis mintha együtt ?rizték volna a disznót.”

 

http://www.laabagnes.hu/?p=1387

 

 

Karinthy Frigyes: Nem tudom, de nekem a feleségem gyanús

http://www.youtube.com/watch?v=2S49YJVHRig

 

 

 

 

1913-ban vette feleségül Judik Etel színészn?t, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költ?. 1920-ban vette feleségül Böhm Arankát. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

 

Egy az 1920-as évek végi, januári délutánon három unatkozó barátn? „telefonflörttel” szórakoztatja magát, és az Újságíró Kört tárcsázza, hogy egy íróval cseveghessen. Szép Ern?t hívnák a telefonhoz, de ? nincs a klubban, választásuk Karinthyra esik: így kezd?dik meg Karinthy Frigyes és B?hm Aranka viharos, mind a kortársakat, mind az utókort élénken foglalkoztató szerelme, majd házassága.

 

 

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária cím? regényei a “Gulliver ötödik és hatodik utazása” alcímet viselik.

Sok ismert m? magyar fordítása köt?dik a nevéhez (els?sorban a Micimackóé), de valószín?leg a fordítások egy részét Mici n?vére (Karinthy Emília) készítette, vagy legalábbis ? készítette el? az író számára a nyersfordítást.

1929-es Láncszemek cím? novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely kés?bb világhíres lett, f?ként a vele foglalkozó tudósok és m?vészek által.

 

1936-ban agydaganattal m?tötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona; err?l írta az Utazás a koponyám körül cím? regényét. 1938-ban agyvérzésben meghalt.

 

Egyes szóalkotásai (például halandzsa) és kifejezései (“magyarázom a bizonyítványomat”) a mai köznyelvet gazdagítják.

 

Munkássága

 

„Vagyis az a m?vészet, amit az ember gondol,

És ha nem gondol semmit, az is m?vészet –

És ha csak érez valamit, az is m?vészet

És ha neked nem, hát nekem.”

(Karinthy Frigyes: Recitativ)

 

 

Karinthy maga mondta, hogy minden m?fajban alkotott maradandót. Az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, az “Így írtok ti“-t, valamint a kisdiák életéb?l megírt képeket tartalmazó “Tanár úr, kérem“-et. De Karinthy életm?ve ennél jóval tartalmasabb és sokrét?bb. Fiatal korától kezdve vonzódott a tudományokhoz, a magyarok közül els?ként ült repül?re Wittman Viktor pilóta mellett, majd annak szerencsétlenségb?l bekövetkezett halála után megírta Wittman életrajzát.

 

Karinthy Frigyes kéziratos levele Babits Mihályhoz

 

Els? irodalmi sikerét gyerekkorában érte el, Verne hatását mutató kisregényét, az “Nászutazás a Föld középpontján keresztül” cím? írást 12 éves korában kiadták. A század elei vicclapokban közölt irodalmi karikatúráival és humoreszkjeivel szerzett magának hírnevet. Ezeket a m?veit kés?bb sem tagadta meg, de nem egy nyilatkozatából, írásából, kortársak által lejegyzett mondatából kiérz?dik, hogy pont ezek miatt a humoros m?vei miatt nem veszik ?t eléggé komolyan, nem tör?dnek filozófiai, politikai gondolataival. F?ként újságokba írt, több, mint ötezer cikket alkotott életében, ezek között akad riport, tudósítás, útinapló, filozófiai eszmefuttatás, irodalmi elemzés, t?n?dés a politika állásáról és temérdek humoreszk.

 

„Karinthy önmagán is csúfolódott. Ebb?l az következett, hogy mások vérszemet kaptak, és tiszteletlenül humorizáltak vele. Gyakran panaszkodott nekem az emberek szemtelenségér?l. Ha meglátták Karinthyt, már vigyorogtak, s valami ilyent mondtak neki: „Miben sántikál éppen most a mester agygörbéje?”

(Nagy Lajos: A menekül? ember)

 

Regényei n? és férfi kapcsolatát boncolgatják, leginkább a Gulliver utazásai folytatásaként írt Capillária és az Uatzás Faremidóba. Legnépszer?bb regénye mégis az Utazás a koponyám körül, amelyet az agydaganata miatt bekövetkezett eseményekr?l írt. A regényben részletesen leírja az agym?tét közbeni gondolatait, érzéseit, emiatt a külföldi orvosok körében is ismert lett ez az írás.

 

Novelláiban is sokat foglalkozik a párkapcsolat és a szerelem problémáival, férfi és n? közti egyenl?tlenséggel. A történetek f? témája a szenvedés, a megalkuvás, a magát érvényesíteni próbáló h?s sikertelensége. Emellett számos, ma a sci-fi m?fajába sorolható történetet is írt.

Sikeres színpadi szerz? volt, m?vei többnyire egyfelvonásos bohózatok, de írt egész estés vígjátékot (Földnélküly János, A nagy ékszerész) és komoly hangvétel? darabot is (Holnap reggel). Összegy?jtött színpadi m?vei három kötetet töltenek meg.

 

M?fordításai ma is ismertek, f?ként a Micimackó, a Leacock-humoreszkek és a Tom Sawyer kalandjai. Bár magát sokszor költ?nek vallotta, viszonylag kevés verset írt, ezek között a szabadversek vannak többségben, hosszú, központozás nélküli gondolatkitörések.

 

AZ EMBERKE TRAGÉDIÁJA

 

Madách Imre után

 Istenkér?l, Ádámkáról és Luci Ferkóról

 

A versikéket írta

Karinthy Fricike

 

Részlet

 

els? szín

 

Utca Lajcsi, hopsza Lenke,

Volt egyszer egy jó Istenke,

Azt gondolja magában:

Mit ülök itt hiában?

Megteremtem a világot,

Hogy olyat még kend nem látott.

Hogyha látod, szádat tátod,

Mesterségem megcsodálod.

 

Amint mondta, úgy is tett,

Dolgozott egy keveset,

Hat nap alatt úgy, ahogy

Összecsapta valahogy,

Rajta nem is másított,

Csak nagyot ásított.

 

Rafale, Miska, meg Gábor.

Ebb?l állt az angyaltábor.

Rafi mondta: halihó,

Ez a világ jaj be jó!

Miska mondta: gyerekek!

Ez a világ de remek!

Gabi mondta: mi lesz még,

Ha meglátjuk az eszmét?

 

Luci Ferkó azonban’

Irígy volt és goromba

Meee, mondta, szebb is akad,

Nekem nem kell, edd meg magad.

Ilyen volt a Luci Feri,

De Istenke meg is veri,

Nem kell szárny, repülj gyalog,

Dobjátok ki, angyalok!

 

 

 

 M?vei

 

  • Utazás a Merkurba, regény, 1898-1900
  • Nászutazás a Föld középpontján keresztül, regény, 1902
  • Így írtok ti, paródiák, 1912
  • Esik a hó, novellák, 1912
  • Ballada a néma férfiakról, novellák, 1912
  • Együgy? lexikon, 1912
  • Görbe tükör, humoreszkek, 1912
  • Találkozás egy fiatalemberrel, novellák, 1913
  • Grimasz, novellák, 1914
  • Két hajó, novellák
  • Legenda az ezerarcú lélekr?l, novellák
  • Beszéljünk másról, karcolatok
  • Ó, nyájas olvasó, karcolatok
  • Aki utoljára nevet, karcolatok
  • Így láttátok ti, paródiák
  • Tanár úr kérem, 1916
  • Holnap reggel, dráma
  • Utazás Faremidóba, regény
  • Krisztus vagy Barabbás, elbeszélések, 1918
  • B?vös szék, dráma, 1918
  • Viccelnek velem
  • Ne bántsuk egymást, humoreszkek, 1921
  • Hököm-színház, jelenetek, 1921
  • Jelbeszéd, novellák, 1921
  • Gyilkosok, novellák, 1921
  • Capillária, regény, 1921
  • Kötéltánc, regény
  • Nevet? dekameron, esszék
  • Ki kérdezett?, esszék
  • Minden máskép van, karcolatok
  • Nem mondhatom el senkinek, versek
  • A delejes halál, novellagy?jtemény (sci-fi), 1926
  • Hasm?tét, novellák
  • 100 új humoreszk
  • Még mindig így írtok ti, irodalmi karikatúrák
  • Barabás, novellák
  • Nevet? betegek
  • Mennyei riport, regény, 1937
  • Utazás a koponyám körül, 1937
  • Üzenet a palackban, versek, 1938

 

M?vei alapján készült filmek

 

 

Hangoskönyv formában megjelent m?vei

 

  • Az emberke tragédiája és más íráskák
  • Így írtok ti
  • Tanár úr kérem
  • Utazás a koponyám körül

 

M?fordításai

 

 

Forrás, szakirodalom

 

  • dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák III. osztálya számára 342-345.old. (Korona Kiadó, Budapest 1992.)
  • Halász László: Karinthy Frigyes alkotásai és vallomásai tükrében, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1972 (Arcok és vallomások sorozat)
  • Naplóm, életem (szerk. Szalay Károly), Magvet? Kiadó, Budapest, 1964.

 

Küls? hivatkozások

 

 

Karinthy Frigyes
Görbe tükör 1.

MVGYOSZ hangoskönyvek
MP3 változat

http://mek.oszk.hu/04700/04788/mp3/index.html 

 

Karinthy Frigyes összes költeménye

http://mek.niif.hu/00700/00718/00718.htm

 

Közmondások Karinthy magyarázataival

1. Aki másnak vermet ás, maga esik bele.

  • Aki másnak valami kellemetlenséget csinál, neki van bel?le baja. Például ha valakir?l bebizonyítom, hogy azt a sok pénzt, ami van neki, sikkasztotta, és neki ezzel kellemetlenséget csinálok, nekem van bel?le bajom, mert akkor ? nem ad nekem abból a pénzb?l. Fordítva viszont: aki magának vermet ás, más esik bele, például ha én elcsábítok egy leányt, más veszi el feleségül.

 2. Amelyik kutya ugat, nem harap.

  • Megnyugtató tapasztalat, mely szerint bátran lehet közeledni az ugató kutyához. Kezd?ket azonban figyelmeztetünk, hogy a kutyák nem tudják ezt a közmondást. Megfordítva: amelyik kutya harap, nem ugat – ez még nincs bebizonyítva, lehet, hogy ugat, csak nem hallani, mert tele van a szája.

 3. Kaparj, kurta, neked is lesz.

  • Például ha valakinek valami b?rbetegsége van, és azt egy másik ember kaparja, neki is lesz.

 4. Es? után köpönyeg.

  • Egészségügyi szabály, mert es? után rendesen h?vösebb a leveg?, és így ajánlatos übercigert húzni.

 5. Vér nem válik vízzé.

  • A legújabb orvosi tudomány által megdöntött tapasztalat (lásd: vízibetegségek).

 6. Kutyából nem lesz szalonna.

  • Legfeljebb disznózsír.

 7. Minden órádnak leszakaszd virágát.

  • “Virág” alatt átvitt értelemben fiatal leányokat és n?ket kell érteni. Megfordítva zsebmetsz?k részére alkalmazható: minden virágnak (leány, n?) leszakaszd óráját (zsebóráját).

 8. Sötétben minden tehén fekete.

  • Rendkívüli jelent?ség? ipari felfedezés, melynek segítségével nagy mennyiség? fekete lakkot és festéket meg lehet takarítani azok részére, akik ragaszkodnak hozzá, hogy a tehenek feketék legyenek, nem sz?kék.

 9. Öreg ember, nem vén ember.

  • Sajátságos patológiai kísérlet, melynek segítségével be lehet bizonyítani, hogy öreg embereknek elméje már teljesen el van gyöngülve, amennyiben nem veszik észre, hogy “öreg” és “vén” ugyanazt jelenti. Fiatal ember ugyanis nem ugrana be ilyen marhaságnak, hogy “fiatal ember nem ifjú ember”.

 10. Más kárán tanul az okos.

  • Például ha valaki franciául tanul, az az apjának a kára, mert neki kell fizetni a tanárt.

 11. Égre követ ne dobj, mert fejedre esik.

  • Például ha valaki elmegy egy épül? ház alatt, ráesik az a k?, amit más az égre dobott. Helyesebb tehát a követ magasból a földre dobni, akkor más fejére esik.
  • 12. Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér.
  • Egészségügyi tanács, ami f?leg azoknak kellemetlen, akiknek nagyon hosszú takarójuk van; ezeknek néha kétméternyire ki kell nyújtózkodni.

 13. Ki korán kel, aranyat lel.

  • Viszont aki aranyat lelt, kés?n fekszik, és másnap már nem tud korán felkelni. Leghelyesebb le se feküdni, akkor mindenkit megel?z az ember.

 14. Ki kevéssel be nem éri, az a sokat nem érdemli.

  • S így érdemtelenül kapja meg.

 15. Mindenki a maga szerencséjének kovácsa.

  • Kivéve Kovács Gyulát.

 16. Lassan járj, tovább érsz.

  • Az érettségiz? fiatalemberre fordítva áll: lassan érik, tehát tovább jár.

 17. Minden látszat csal.

  • De minden csaló látszik.

 18. Nem mind arany, ami fénylik.

  • Lehet kedvez? körülmények közt gyémánt is.

 19. A türelem rózsát terem.

 Egyebet nem.

 

 

 

 

„Halála és a m?tét között eltelt 26 hónapból néhányat a lábadozás, néhányat a regény megírása ragadott el. A fönnmaradt mintegy másfél esztend? gyorsan perg? hétköznapok, mardosó gondok, félelmek között telt el. A m?tét jól sikerült, a vak látó lett, az értelem kitisztult, az alkotókedv újra hatalmasan fölbuzogott. De a sérült agynak, a sérült léleknek nem tehetett jót a gyilkoló életforma. Az író nem szabadulhatott örökkön szaporodó restanciáitól. Adósságai rohamosabban n?ttek, mint megvalósulatlanul maradt írói tervei. Ötéves tervet készített, regényeket, színdarabokat akart írni, de csak kusza karcolatokra, tárcákra tellett már erejéb?l. Még verseskötetét sem hozta tet? alá, pedig versei már együtt voltak az elmúlt tíz év termése vált kiadásra. És utazni akart. Elmenni évekre, háta mögött hagyni mindent, ismeretlenül el?kel? idegenként megjelenni mediterrán tengerpartok hoteljeiben vagy h?s északi vidékeken.

Ehelyett az újságírói robot emésztette. Kávéházról kávéházra járt. Gyakran rosszkedv? volt és nyugtalan. Egy id? múltán f?fájásokról és szédülésekr?l panaszkodott. Meg-megjelent Leányfalun, Móricz Zsigmondnál. El?bb Tóth Árpád, majd kés?bb Kosztolányi halála amúgy is megviselte. Kosztolányi temetésén annyira elveszítette önuralmát, hogy idegességében cigarettára gyújtott. Móricz a szép és egyre megszépül? múltat jelentette számára, a régi békeid?k megmaradt tanújaként.” (Szalay Károly)

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1146 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva