A görög ortodox diaszpóra Magyarországon a 17-19. században.
Budapesti Történeti Múzeum – Budavári Palota
Megtekinthet?: 2009. április 2. – július 2.
–
Magán- és intézményi gy?jteményb?l mutatja be a görögség els? magyarországi diaszpórájának egyházi, szellemi és tárgyi emlékeit a Görög örökség cím? kiállítás. A Budapesti Történeti Múzeum tárlata els? ízben állít emléket a reformkori országépítésben kiemelked? szerepet vállaló mecénás görög családoknak.
A görög diaszpóra (görögül: ελληνικÃ?® διασπορÃ?¬) kifejezés görög közösségek szül?hazáján kívüli életét és szétszóródását takarja.
Kezdetekben a görögök által használt diaszpóra kifejezés „szétszóródottat” jelentett, amely egy uralkodó városállam polgárára utalt, aki átköltözött az elfoglalt területekre, hogy saját kultúrájának magvait elvesse ott, ezáltal segítse el? az ott él?k asszimilálódását a birodalomhoz.
Barabás Miklós: Aldunasor a görög templommal
A július 2-ig látható kiállításon több mint 250 m?tárgyat tekinthetnek meg az érdekl?d?k: az ikonok, ötvöstárgyak és grafikák mellett egyházm?vészeti tárgyakat, könyvészeti ritkaságokat, leveleket és festményeket is felvonultat a gazdag emlékanyag, amely közgy?jteményeknek, egyházi gy?jteményeknek és magángy?jt?knek köszönhet?en kerül a nagyközönség elé – mondta el Szabó Krisztina projektvezet?.
A XVII. század végén – XVIII. század elején nagyobb számban betelepül? görögök meghatározó szerepet játszottak a török hódoltság utáni újjáépítésben – fedezhetjük fel a július 2-ig látható kiállításon. A vállalkozó szellem? és a nagyobb kockázatok felvállalástól sem visszariadó görög üzletemberek a XIX. századra a Habsburg Birodalomban a gazdasági élet egyik meghatározó csoportjává, Magyarországon pedig a reformkori fellendülés igen fontos mecénásaivá váltak:
.
A görög keresked?k tevékenységét azonban mind a rivális német és magyar keresked?k, mind a bécsi udvar igyekezett korlátozni. Hogy e kedvez?tlen körülmények ellenére tevékenységük fölöttébb sikeres volt, azt nemcsak vámkedvezményüknek, hanem els?sorban hagyományos, a testületi keresked?két?l eltér? üzletpolitikájuknak köszönhették. A görög keresked?k a XVIII. századtól emellett fokozatosan betagolódtak a pesti polgári társadalomba, némelyük a nemesség részér?l is befogadást talál – tudhattuk meg Bácskai Vera írásából a Budapesti Negyed tematikus számában
A tárlat három nagy téma köré csoportosul: az egyházi, a képz?m?vészeti, valamint az irodalmi hagyatékot mutatja be. Az els? terem egy ortodox templom belsejét idézi, az oltáron a többi között szentségtartó, szentségtakaró, kelyhek láthatók. A falon tizenhárom darabból álló ünnepi ikonsorban gyönyörködhetnek a látogatók, de kinyitható házi oltár és 1883-as evangéliumos könyv is színesíti a tárlat anyagát. A m?tárgyak közül kiemelend? Pest, Buda és Óbuda térképe, II. Rákóczi Ferenc véd?levele a görög keresked?k számára, Báró Sina Simon mellszobra, a Sina család asztali naptára, a Lánchíd alapk?letétele, Adam Clark levele, a Mennyei Jeruzsálemet ábrázoló óriási ikon, Szent Naum, Theodor és Szpiridon bens?séges hangulatú ikonja, a pesti görög kompánia zászlaja, Ypszilanti herceget ábrázoló festmény, az egyházi ötvöstárgyak, azaz kelyhek, keresztek, szentségtartók, valamint a gyönyör? papi ruhák, pásztorbotok.
Az átfogó kiállítás els? ízben állít emléket azoknak a nagy mecénás görög családoknak, akik vagyonukat kereskedelmi, pénzügyi és ingatlanfejlesztésekbe forgatták – fogalmazott Szabó Krisztina. Kiemelte: a görög Sina (Szinasz), Derra és Nákó (Nakosz) család a reformkori fellendülés meghatározó mecénásaivá váltak, támogatták egyebek mellett a Lánchíd megépítését, a Ludovica (az els? magyar nemzeti katona-nevel? intézet), a pesti görög templom és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) létrehozását. Az említett épületek mellett még a Nákó-palotát, a dunai árvízben beomlott Derra-házat és a Sina-kastélyt is láthatják metszeteken, akvarelleken, litográfiákon a látogatók.
Barabás Miklós: A beomlott Derra ház
Egyik leghíresebb képvisel?jük, Sina György a keleti kereskedelem, majd a textil- és dohányipar révén az ország leggazdagabb emberévé küzdötte fel magát. A Balkánról betelepült keresked? 1832-ben már báróságot kapott, részt vett a Széchenyi lánchíd megépítésében és annak finanszírozását is ? szervezte meg az ausztriai Rothschild-ház bevonásával. Támogatta a legnagyobb magyar vasútépítési és folyamszabályozási vállalkozásait is. A Habsburg Birodalom egyik legbefolyásosabb embereként az Osztrák Nemzeti Bank igazgatója lett – a hagyomány szerint Jókai Mór róla mintázta Az aranyember címszerepl?jének, Tímár Mihálynak az alakját.
.
A legfontosabb és legnagyobb összeg? támogatást hazánkban a Magyar Tudományos Akadémia javára nyújtotta. A magyar kultúra e fellegvárának, még az 1850-es években sem volt állandó székhelye. Különböz? helyeken, egy ideig például a szintén görög eredet? Nákó-család pesti palotájában volt elhelyezve a könyvtár, ott tartották az igazgatósági és bizottsági üléseket. Végül 1859-ben gróf Dessewffy Emil, az MTA akkori elnöke felhívására közadakozás indult. Még a nyilvános gy?jtés megindítása el?tt, 1858. augusztus 14-én tette báró Sina Simon 80 ezer forintos felajánlását, amely az els? és egyben a legnagyobb magánadomány volt.
.
Sina Simon görög származású bankár és magyar arisztokrata nyolcvanezer peng? forintos alapítvány megtételével járult hozzá a tudomány palotájának felépítéséhez.
Az alapítólevél megtekinthet?:
http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=417&tt_news=3289&cHash=1d4341c933
.
Sina György és Széchenyi István levelezése, Adam Clark levele szüleihez, Sina Simon Alapító levele az Akadémia építésére adott 8000 forintról, bronz tárgyak, Sina György mellszobra, a pesti görög kompánia zászlaja és „követi” lábvéd? látható egyebek mellett az utolsó teremben. A projektvezet? elmondta: a kiállítás célja bemutatni a korabeli Pest-Budát, a legfontosabb eseményeket, történéseket, beleértve az 1838-as dunai árvizet, s rámutatni az asszimilálódott görögök tevékenységére, bemutatva a családokat is.
Az els? görög diaszpóra egyházi, képz?m?vészeti és irodalmi hagyatéka ma is egyedülálló a régióban. A gazdag és sokrét? emlékanyagban a közgy?jteményeknek, egyházi gy?jteményeknek és nagyvonalú magángy?jt?knek köszönhet?en sok olyan féltve ?rzött m?tárgy is megjelenik, amely mindeddig nem került a múzeumlátogatók elé. A tárlaton az is kiderül, hogy az 1848-49-es szabadságharc alatt számos görög harcolt a magyar seregben, többen közülük magas rangot, esetenként tábornoki fokozatot értek el. Ez utóbbiról, Kiss Pálról Tiszafüreden múzeumot neveztek el.
.
A m?vel?déstörténeti kiállítás emellett az érdekl?d?ket megismerteti a korabeli Pest-Buda legjelent?sebb épületeivel, eseményeivel is. A XVIII. század végén ugyanis a görögök felhalmozott vagyonukat ház-és földvásárlás-ba fektették, így járulva hozzá igen nagy mértékben városaink fejl?déséhez. Anyagi erejüket jól példázza, hogy templomokat, iskolákat, kórházakat építtettek, s minden jelent?s magyar városban a központban telepedtek meg. Az ortodox vallás megtartó er?t jelentett számukra, egy-egy gyülekezt, paróchia talpalatnyi szül?földet szimbolizált.
.
A görög ortodox diaszpóra Magyarországon a 17-19. században.
Budapesti Történeti Múzeum – Budavári Palota
Megtekinthet?: 2009. április 2. – július 2.
Forrás:
magyarhirlap.hu
wikipedia.org
mult-kor.hu
evangelikus.hu
VASSO SEIRINIDOU
Görög diaszpóra a Habsburg Monarchiába
(17-19. század)
http://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00038/seirinidou.html
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
