Horváth István : A HAIKURÓL

 

tizenhét szótag
leheletnyi szösszenet
mi szívünkig ér
*
tudom sokan nem
kedvelik oka is van…
de gondold meg jól
*
hol elég lenne
egy ujjhegynyi érintés
rátenyereltek
*
ha nem értenéd
mit ezzel mondok kérdezz
egy nőt mit érez
*
mit érez akkor
ha érintésre vágyik
s rátenyerelnek

Legutóbbi módosítás: 2019.11.12. @ 14:54 :: Horváth István
Szerző Horváth István 126 Írás
Horváth István vagyok. Műszaki végzettségem van, de nem vagyok technokrata. Sőt. Tizenöt éve, hogy írok. Azóta számomra színesebb, gazdagabb lett a világ. De inkább versben folytatom... NEM VAGYOK ÉN ÍRÓ... Nem vagyok én író csak olyan afféle, maga sóhajából, sehová sem való, ki-gondolom-formán, ritmusra tátogó. Ki bennem fölsejlik, ne vedd kérlek zokon, nem lehet mindenki jóbarát vagy rokon. Óvjad kezem s lábam zörgő magányomban, egyik rögeszmémet, másikra ne váltsam. Ha így is elfogadsz, ilyen kérgesedten, ima s kérés nélkül, áldjon meg az Isten.