Horváth István : A JELENBEN…

 

Magamból néha
kióvatoskodok még
nem reménytelen
*
 Csak csendben ülni
morzsolni szép szavakat
életörömmel
*
 A semmit tenni
örvénylésektől távol
benső békével
*
 Mégis gyanakvó
mire elég most a szó
árnyékos helyen

Legutóbbi módosítás: 2009.06.18. @ 21:20 :: Horváth István
Szerző Horváth István 126 Írás
Horváth István vagyok. Műszaki végzettségem van, de nem vagyok technokrata. Sőt. Tizenöt éve, hogy írok. Azóta számomra színesebb, gazdagabb lett a világ. De inkább versben folytatom... NEM VAGYOK ÉN ÍRÓ... Nem vagyok én író csak olyan afféle, maga sóhajából, sehová sem való, ki-gondolom-formán, ritmusra tátogó. Ki bennem fölsejlik, ne vedd kérlek zokon, nem lehet mindenki jóbarát vagy rokon. Óvjad kezem s lábam zörgő magányomban, egyik rögeszmémet, másikra ne váltsam. Ha így is elfogadsz, ilyen kérgesedten, ima s kérés nélkül, áldjon meg az Isten.