Amit te vársz, a szép,
S a szív göcsört a testben.
Csak hús,
Csak izomszövet.
Ütést ütés követ, s ahogy gyötört,
Már régen összetört.
Szobrok-kövek…
Az ínba font a múlt,
És csak törek mindenhol,
Léha és féregpiszok;
Így töltök és iszok – könny? szöveg,
S a bor nehéz, öreg.
Nem újítok.
Ám mégis, ott lenn,
Hol nincsen titok,
Ott, hol az Úr szavát se féli már a lelkem,
Még kivár az Én.
Szitok szól, és kaput nyitok,
oh, milyen kár…
Érezd meg, milyen az ?szinteség:
Karcol és vág, megöl a semmiképp.
Legutóbbi módosítás: 2009.06.23. @ 16:42 :: Károssy Attila
